Merz: Az Északi Áramlat soha ne működhessen újra!

Friedrich Merz német kancellár határozott lépést sürget az orosz gáz Németországba való visszatérésének végleges megakadályozására. Merz az Európai Uniótól vár megoldást: EU-szintű jogi tilalmat szeretne, amely nemcsak az Északi Áramlat 2 gázvezeték beindítását, hanem annak bármilyen javítását is megtiltaná.

Friedrich Merz német szövetségi kancellár Fotó: Kay Nietfeld Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP

A gázvezeték 2022 szeptemberében szenvedett súlyos károkat célzott tengeralatti robbantások következtében.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása után felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.

Bár az Északi Áramlat 2 hivatalosan soha nem kezdte meg működését, azóta is napirenden van a lehetséges reaktiválása – nemcsak Oroszországban, hanem Németországban és az Egyesült Államokban is. A legfrissebb hírek szerint amerikai befektetők is érdeklődést mutatnak, a svájci illetékes bíróság pedig ideiglenesen megakadályozta a projektgazda társaság csődeljárását.

Brüsszeli tilalom a megoldás?

Merz most Brüsszeltől várja a végső lépést: uniós szintű tilalomra van szükség – érvelése szerint –, hogy jogilag is lehetetlenné váljon a vezeték helyreállítása. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelgő újabb szankciócsomag részeként szintén célba venné az Északi Áramlat 1-et és 2-t, írja az Exxpress.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: Anadolu/AFP/Dursun Aydemir)

Az EU egyik szóvivője megerősítette: céljuk kizárni minden befektetői érdeklődést a jövőbeni tevékenységek iránt, ideértve a javítási munkálatokat is.

Miközben Merz lezárná a kérdést, Németországon belül egyre nagyobb az ellenállás. Egy friss Forsa-felmérés szerint Mecklenburg-Elő-Pomeránia lakosságának 49 százaléka támogatná a gázszállítások újraindítását.

Politikai szinten is megosztott a helyzet: Michael Kretschmer, Szászország kereszténydemokrata miniszterelnöke már márciusban „elavultnak” nevezte az Oroszország elleni szankciókat. Dietmar Woidke Brandenburg szociáldemokrata kormányfője pedig a gazdasági kapcsolatok normalizálását szorgalmazza egy esetleges békemegállapodás után.

A CDU saját soraiban is akadnak kritikus hangok: Thomas Bareiss képviselő például méltatta az amerikai üzleti szemléletet, és figyelmeztetett egy esetleges német egyoldalúság veszélyeire. Az AfD pedig nyíltan az Északi Áramlat újraindítását követeli, az energiaárak csökkentése és a gazdasági stabilitás érdekében.

Thomas Bareiss (CDU/CSU) felszólal a német Bundestagban (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/ Janine Schmitz)

Politikai játszma vagy geopolitikai eszköz?

Több elemző szerint Merz szándékosan helyezi át a döntést uniós szintre, hogy elkerülje a belföldi népszerűségvesztést. Hivatalosan a tilalom Brüsszel újabb szankciós körének része lenne, ám bírálói szerint ez csupán egy politikai manőver a nyilvános és párton belüli viták leszerelésére.

Ráadásul – jegyzik meg többen – egy uniós jogi tilalom paradox módon később mégis tárgyalási alapul szolgálhat egy esetleges békefolyamat során. Ha Oroszország engedményeket tesz, a tilalom elméletileg feloldható. Ezért a kritikusok úgy vélik: Merz valójában nem zárja le az Északi Áramlat ügyét, hanem geopolitikai alkupozícióként kívánja hasznosítani.

Borítókép: Friedrich Merz német szövetségi kancellár (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld)