Arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy két stratégiai kérdésben – a nemzeti szuverenitás védelméről és Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében – folytassanak párbeszédet, mert ezek a kérdések a következő évtizedekre eldöntik az uniós tagállamok sorsát és kijelölik a nemzeti parlamentek szerepét.
Rámutatott: az Egyesült Államokban a progresszív liberalizmus programja megbukott és a helyét egy patrióta politika vette át, ami komoly nemzetközi következményekkel jár. Értékelése szerint ugyanis az Egyesült Államokban „nem választási baleset történt", hanem új korszak kezdődött: az Egyesült Államok az elmúlt 80 évben a liberális nemzetközi rend fenntartásában volt érdekelt, most viszont megkezdte ennek lebontását, mert ezt már nem látja a saját érdekeihez illeszkedőnek.
Eközben – folytatta – Kína rohamléptekkel halad előre, és már nemcsak ipari kapacitásban, hanem technológiája színvonalában is felveszi a versenyt, valamint India is kilépni készül a világpolitika színpadára, a világ legnépesebb országának minden adottsága megvan ahhoz, hogy Kínához mérhető erejű globális erőközponttá váljon.
Kifejtette, a nemzeti parlamentek az európai alkotmányosság és demokrácia kimunkálásának történelmi színterei és laboratóriumai. A közös európai értékek, amelyekre oly sokat hivatkoznak Brüsszelben, valójában a nemzeti parlamentek termeiben, folyosóin születtek meg – közölte.
A kormányfő elmondta, 15 éve azt látja, ha Európa problémával találta magát szembe, a brüsszeli válasz mindig ugyanaz volt: több hatáskört Brüsszelnek, kevesebb mozgásteret a nemzetállamoknak. Az eredmény pedig az, hogy a baj sohasem zsugorodott, hanem mindig súlyosbodott – mutatott rá, példaként a pénzügyi válságot, a migrációt, az energiaválságot és a háborút említette.
Orbán Viktor azt mondta, aki ellenállt a központosításnak, a lopakodó hatáskörelvonásnak, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik. Ha ez nem segít, Brüsszel ellehetetleníti a nemzeti kormányokat, beavatkozik és megbuktatja azokat, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó „ügynökpártokat" segít hatalomra – fogalmazott.
Ezt Magyarországon 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták, sikertelenül, most próbálkoznak harmadszorra
– jegyezte meg.
A miniszterelnök úgy folytatta, a dolgok odáig fajultak, hogy nyíltan bevallják, Magyarország esetében le akarják rontani a gazdaságát, hogy a „nemzeti kormány helyett nekik tetsző, brüsszeli érdeket szolgáló bábkormányt ültessenek a helyére".
Hozzátette, az alapító atyák nem ebből a célból hozták létre az EU-t, ebből nem lesz erős, ebből csak gyenge Európa lesz.
Orbán Viktor kitért arra, hogy közben dagad „a brüsszeli NGO-botrány", vagyis a brüsszeli bürokrácia sok száz milliónyi euróközpénzt juttatott olyan szervezeteknek, amelyek a föderális Európa szószólói, lobbistái voltak. Ezt nem lehet másként nevezni, mint „puccskísérletnek a nemzeti parlamentekkel szemben" – mondta.
A kormányfő szerint az a kérdés, mit tehetnek a nemzeti parlamentek „a brüsszeli szupranacionális gőzhenger ellen". Felhívta a figyelmet a magyar Országgyűlés által elfogadott, az EU jövőjével kapcsolatos határozatra, amely egyebek mellett azt javasolja, töröljék a szerződésekből az egyre szorosabb egység elvét, rögzítsék Európa keresztény gyökereit és kultúráját a szerződésekben, az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, valamint erősítsék meg a szubszidiaritás elvét.
Ha valóban erős Európát akarunk építeni, akkor a nemzeti parlamenteknek nem mellékszerep, hanem főszerep jár. Nekünk, nemzeti parlamenti képviselőknek, kötelességünk vállalni a szerepünket és mi, magyarok, erre készen is állunk. Make Europe Great Again
– zárta felszólalását Orbán Viktor.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségéhez kapcsolódó parlamenti eseményeinek sorát záró, az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országház Felsőházi termében 2025. május 12-én. Mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
