Románia új politikai korszak küszöbén áll, miután Nicusor Dan megnyerte az elnökválasztást. A bukaresti városvezetőként ismert politikus programja ambiciózus reformokat ígér, ugyanakkor már a kezdetekkor szembesül a belpolitikai realitásokkal és a gazdasági nehézségekkel. Az ország jövőjét érintő döntések nem csupán a gazdaság talpra állításáról, hanem a külpolitikai irányvonal újragondolásáról is szólnak, miközben a belső politikai viszonyok is jelentős kihívások elé állítják az új államfőt. Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője a Magyar Nemzetnek értékelte a kialakult helyzetet.
Nicusor Dan választási programja számol az előtte álló nehézségekkel és fokozatos megközelítést alkalmaz, az Európai Unió piaci alapú gazdasági modelljéhez és szabályozási keretéhez való konvergenciát célozva. Tervének középpontjában az állami intézmények modernizálása, a korrupció elleni küzdelem és az innováció előmozdítása áll. A legfontosabb intézkedések közé tartozhat majd az adóhatóság digitalizálása, az igazságosabb adózás biztosítása, a bürokrácia csökkentése, valamint a feltörekvő technológiák és a hagyományos ipari ágazatok, például az energia- és autóipar támogatása. Egy állami cégen keresztül biztosítaná az energiaügyeket
– mondta a Magyar Nemzetnek Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője. Szerinte részletekbe menő tárgyalások várhatók az új államfő és Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetői között egy kormány mihamarabbi megalakítása céljából.
Prioritás lesz a nehéz helyzetben lévő gazdaság előrelendítése. Az új elnök gyors döntéseket vár el, költségvetési megszorításokat akar, csökkentené az állami apparátust, hiszen a román gazdaság válságban van, az elmúlt fél évben nem növekedett a GDP, és a deficit kilenc százalék felett jár
– fogalmazott az elemző. Hozzátette: a koalíciós tárgyalások bonyolultsága nem teszi lehetővé Dan reformjainak gyors megvalósítását, így például a közigazgatási reformról mindegyik lehetséges koalíciós partner mást gondol.
Elhúzódó politikai, gazdasági, pénzügyi válságok sorozata várható, amiért persze nem Dan lesz a fő felelős, hanem az elmúlt évtizedek rossz politikája és a globális turbulenciák. Az ország többet fogyasztott, mint termelt, a vezetőség pedig egy zárt titkosszolgálati, politikai elit kezébe került
– mondta Barabás T. János. Szerinte a győztes Dan terveivel ellentétben nem valószínű, hogy hamar kormány alakulhat az általa preferált PNL-es Ilie Bolojan vezetésével.
Hetekig elhúzódó tárgyalások várhatók, elsősorban azért, mert a PSD-ben és a PNL-ben is hatalmi harc dúl. Azt sem lehet kizárni, hogy a tárgyalások kudarcba fulladnak a pártok ambíciói miatt. Az előre hozott választás viszont kevésbé valószínű, mivel ez nem érdeke a jelenlegi többségnek, ugyanis az ellenzék törne előre. Az elmúlt év rossz választási eredményei meggyengítették mindkét nagy pártban, a PSD-ben és a PNL-ben is a vezető csoportokat
– vázolta a helyzetet a Románia-szakértő, aki arra számít, hogy az RMDSZ kevesebb miniszteri pozíciót kap, elveszíti egyik tárcáját. Ami az új államfő által képviselt külpolitikai irányt illeti, az elemző arra emlékeztetett, hogy a leendő elnök hivatala alakítja ki a kül- és biztonsági stratégiát, és kinevezi a hatalmi kemény magban, a nemzetbiztonsági tanácsban is képviselettel rendelkező belső hírszrzés új vezetőjét.
A biztonságpolitika továbbra is az Egyesült Államokra alapozna, a hadiipari beszerzések és az energiapolitika számára is Amerika a fő partner. Az Egyesült Államok európai szerepvállalásának csökkenése miatt viszont növekedni fog Franciaország súlya a román biztonságpolitikában
– mondta Barabás T. János. Szerinte felmerül majd, hogy katonai ügyekben Románia szorosabban működjön együtt Törökországgal és Lengyelországgal, s üzleti ajánlatokkal Romániához igyekeznek majd kötni az amerikai adminisztrációt.
A román biztonságpolitika azzal számol, hogy Kelet-Európában elhúzódó konfliktus marad a tűzszünet esetleges megkötése ellenére is. A Balkánon és a Közel-Keleten is maradnak a biztonsági kihívások. Bukarest tehát egy igen bonyolult balettet kell járjon biztonsági érdekei érvényestéséért. A leendő külpolitika nehezen fog összefüggő és következetes lenni, mert rövid távon a gazdasági témák dominálnak, ahol a gyengélkedő Németország a fő partner
– fogalmazott a Románia-szakértő. Emlékeztetett rá: a román költségvetés számára létfontosságú az uniós finanszírozás elérése, így az új román külpolitika nem mehet szembe Berlin és Párizs politikájával.
Válságos időkben elsősorban a fő külpolitikai érdekekre összpontosítanak majd, és néhány kiemelt projektet igyekeznek majd továbbvinni, regionális téren például a Moldovai Köztársaság uniós közelítését segítve. Az RMDSZ javította a romániai magyarok elfogadottságát, ami jótékonyan hathat a kétoldalú állami kapcsolatokra is, ezen a területen az eddigi pragmatizmusra számíthatunk
– mondta Barabás T. János.
Borítókép: Nicusor Dan (Fotó: AFP)
