Ukrajna uniós csatlakozása rohamléptekben halad előre, ám ennek nem mindenki örül. Míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vagy Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője – és még lehetne folytatni a sort – Brüsszelben szinte örömtáncot jár, a Magyar Nemzet megkeresésére Georgi Markov, Magyarországon élő egykori bolgár alkotmánybíró ugyanakkor feltette a kérdés:
Mely európai kormányok kérdezték meg állampolgáraikat, hogy akarják-e az EU a háborúban álló Ukrajnával való bővítését?
– Üdvözlöm a magyar kormány döntését, miszerint véleménynyilvánító szavazást indított Ukrajna uniós tagságának felgyorsításáról – nyilatkozta lapunknak. Markov szerint ez a közvetlen demokrácia legmagasabb formája, különösen, ha olyan kérdésről van szó, amely „minden magyar család életét érinti”. A bolgár alkotmánybíró felidézte, hogy legutoljára 2016-ban Hollandiában tartottak népszavazást arról, hogy a lakosság akarja-e, hogy az EU és Ukrajna között társulási megállapodást ratifikálja az ország. Az eredmény Kijev számára koránt sem volt kedvező: nemcsak a részvétel volt rendkívül alacsony (32,2 százalék), de a válaszadók 61 százaléka ellenezte a megállapodást. Markov szerint minden uniós tagállamban kellene konzultációkat tartani arról, hogy a lakosság egyáltalán szeretné-e Ukrajnát a tagállamok listáján látni.
A brüsszeli kettős mérce: Zelenszkij és a nemlétező jogállamiság
A szakértő ugyanakkor más problémákat is említett. – Megkérdezték valaha az ukrán népet, hogy szeretnének-e csatlakozni? – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a szomszédos ország lakosságára könnyen rákényszeríthetnek egy felsőbb döntést. Majd azzal folytatta, hogy egyáltalán van-e jogi és gyakorlati lehetőség arra, hogy az ukránokat megkérdezzék.
Ukrajnában ugyanis a háborús helyzet miatt felfüggesztették a választásokat és a szavazásokat.
Markov emlékeztetett, hogy 2024 tavaszán kellett volna elnökválasztást tartani, ám miután a voksolás elmaradt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mandátuma hivatalosan lejárt, és még Donald Trump amerikai elnök nyomására sem tűzték ki a választást, nincs jogalapja annak, hogy Ukrajna első embere hosszú távú döntéseket hozzon.
Az egykori bolgár alkotmánybírót arról is kérdeztük, hogy mit mondanak az uniós szerződések a bővítésről. Markov elmondta, hogy bár papíron megtörténhetne Ukrajna csatlakozása, az ország koránt sem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. – Ukrajnában nincs jogállamiság – szögezte le, hangsúlyozva, hogy éppen ez a brüsszeliták egyik vesszőparipája, amellyel például Magyarországra is próbálnak nyomást gyakorolni. Említést tett arról is, hogy hazájában Zelenszkijt egyenesen diktatúrával vádolják olyan vezető politikusok, mint Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko – aki nem mellesleg azt mondta korábban, hogy a háború kezdete óta nem beszélt az államfővel.
Mindeközben a parlament háttérbe szorult, az ellenzék börtönben van, a tüntetéseket betiltották, a kisebbségeket bántalmazzák és a cenzúra még a kommunizmust is felülmúlja
– sorolta Markov.
A háborúban álló ország esetében temérdek a megválaszolatlan kérdés, köztük az sem tisztázott, hogy Brüsszel melyik Ukrajnát kívánja a tagállamok sorában látni. Miután ugyanis a kelet-ukrajnai területeket Oroszország elfoglalta – és egyelőre nincs kilátás a felszabadításukra –, nem világos, hogy hol húzódnak a posztszovjet ország határai. Markov emlékeztetett, hogy egyes megszállt régiókban már népszavazásokat is tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról. – Ezeket a területeket is felvennék az EU-ba? – tette fel a kérdést.
Mások évtizedeket várnak az uniós tagságra
Miközben a háború kirobbanását követően Brüsszelben prioritássá vált Ukrajna csatlakozása, tagjelölt országok sora évtizedek óta várakozik arra, hogy beléphessen az EU-ba. A lapunknak adott interjúban Markov Szerbia példáját emelte ki, amely 2008 decemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét, tagjelölti státust pedig 2010 decemberében kapott. Noha a csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában meg is kezdődtek, alig jutottak előre. – Miben áll Ukrajna „felkészültsége” az EU-tagságra Szerbiához képest, hogy az utóbbit nem vesszük fel gyorsított eljárással? – tette fel a kérdést. Markov nem tartja kizártnak, hogy a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus áll az ügy mögött, noha utóbbi függetlenségét Spanyolország, Románia, Görögország, Szlovákia és Ciprus sem ismeri el.
Rámutatott egyúttal arra is, hogy a legutóbbi romániai, lengyelországi és németországi választások azt jelzik, a fiatalabb generációk körében egyre inkább megkérdőjeleződik Zelenszkij rendszere. Szerinte ugyanez várható Ausztriában is.
– Trump kijelentette, hogy Zelenszkij nem angyal, és teljes körű vizsgálatot sürget az Ukrajnának nyújtott és elköltött milliárdos támogatásokról – fogalmazott, utalva arra, hogy az Egyesült Államok is már fenntartásokkal kezeli Kijev támogatását.
Markov úgy látja, hogy más uniós tagállamoknak is követniük kellene Magyarország példáját, és szavazáson megkérdezni a lakosságot arról, hogy mit gondolnak az EU Ukrajnával való bővítéséről. A szakértő szerint a posztszovjet ország ugyanis nem áll messze attól, hogy elveszítse a háborút. Hozzátette: márpedig egy háborúban álló, az uniós tagságra koránt sem készen álló, romokban heverő országnak nincs helye az Európai Unióban.
