Ukrajnának nincs helye az EU-ban – szögezte le a bolgár szakértő

– Más EU-tagállamoknak is követniük kellene Magyarország példáját – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás kapcsán Georgi Markov. A hazánkban élő egykori bolgár alkotmánybíró szerint a háborúban álló ország koránt sem áll készen a közösséghez való csatlakozásra, amelyről nem is Brüsszelben, hanem az európai embereknek kellene dönteniük.

Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: POOL

Az egykori bolgár alkotmánybírót arról is kérdeztük, hogy mit mondanak az uniós szerződések a bővítésről. Markov elmondta, hogy bár papíron megtörténhetne Ukrajna csatlakozása, az ország koránt sem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. – Ukrajnában nincs jogállamiság – szögezte le, hangsúlyozva, hogy éppen ez a brüsszeliták egyik vesszőparipája, amellyel például Magyarországra is próbálnak nyomást gyakorolni. Említést tett arról is, hogy hazájában Zelenszkijt egyenesen diktatúrával vádolják olyan vezető politikusok, mint Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko – aki nem mellesleg azt mondta korábban, hogy a háború kezdete óta nem beszélt az államfővel. 

Mindeközben a parlament háttérbe szorult, az ellenzék börtönben van, a tüntetéseket betiltották, a kisebbségeket bántalmazzák és a cenzúra még a kommunizmust is felülmúlja

– sorolta Markov.

A háborúban álló ország esetében temérdek a megválaszolatlan kérdés, köztük az sem tisztázott, hogy Brüsszel melyik Ukrajnát kívánja a tagállamok sorában látni. Miután ugyanis a kelet-ukrajnai területeket Oroszország elfoglalta – és egyelőre nincs kilátás a felszabadításukra –, nem világos, hogy hol húzódnak a posztszovjet ország határai. Markov emlékeztetett, hogy egyes megszállt régiókban már népszavazásokat is tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról. – Ezeket a területeket is felvennék az EU-ba? – tette fel a kérdést.

Mások évtizedeket várnak az uniós tagságra

Miközben a háború kirobbanását követően Brüsszelben prioritássá vált Ukrajna csatlakozása, tagjelölt országok sora évtizedek óta várakozik arra, hogy beléphessen az EU-ba. A lapunknak adott interjúban Markov Szerbia példáját emelte ki, amely 2008 decemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét, tagjelölti státust pedig 2010 decemberében kapott. Noha a csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában meg is kezdődtek, alig jutottak előre. – Miben áll Ukrajna „felkészültsége” az EU-tagságra Szerbiához képest, hogy az utóbbit nem vesszük fel gyorsított eljárással? – tette fel a kérdést. Markov nem tartja kizártnak, hogy a Szerbia és Koszovó közötti konfliktus áll az ügy mögött, noha utóbbi függetlenségét Spanyolország, Románia, Görögország, Szlovákia és Ciprus sem ismeri el.

Rámutatott egyúttal arra is, hogy a legutóbbi romániai, lengyelországi és németországi választások azt jelzik, a fiatalabb generációk körében egyre inkább megkérdőjeleződik Zelenszkij rendszere. Szerinte ugyanez várható Ausztriában is.

– Trump kijelentette, hogy Zelenszkij nem angyal, és teljes körű vizsgálatot sürget az Ukrajnának nyújtott és elköltött milliárdos támogatásokról – fogalmazott, utalva arra, hogy az Egyesült Államok is már fenntartásokkal kezeli Kijev támogatását.

Markov úgy látja, hogy más uniós tagállamoknak is követniük kellene Magyarország példáját, és szavazáson megkérdezni a lakosságot arról, hogy mit gondolnak az EU Ukrajnával való bővítéséről. A szakértő szerint a posztszovjet ország ugyanis nem áll messze attól, hogy elveszítse a háborút. Hozzátette: márpedig egy háborúban álló, az uniós tagságra koránt sem készen álló, romokban heverő országnak nincs helye az Európai Unióban.