Ukrajna uniós csatlakozása rohamléptekben halad előre, ám ennek nem mindenki örül. Míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vagy Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője – és még lehetne folytatni a sort – Brüsszelben szinte örömtáncot jár, a Magyar Nemzet megkeresésére Georgi Markov, Magyarországon élő egykori bolgár alkotmánybíró ugyanakkor feltette a kérdés:
Mely európai kormányok kérdezték meg állampolgáraikat, hogy akarják-e az EU a háborúban álló Ukrajnával való bővítését?
– Üdvözlöm a magyar kormány döntését, miszerint véleménynyilvánító szavazást indított Ukrajna uniós tagságának felgyorsításáról – nyilatkozta lapunknak. Markov szerint ez a közvetlen demokrácia legmagasabb formája, különösen, ha olyan kérdésről van szó, amely „minden magyar család életét érinti”. A bolgár alkotmánybíró felidézte, hogy legutoljára 2016-ban Hollandiában tartottak népszavazást arról, hogy a lakosság akarja-e, hogy az EU és Ukrajna között társulási megállapodást ratifikálja az ország. Az eredmény Kijev számára koránt sem volt kedvező: nemcsak a részvétel volt rendkívül alacsony (32,2 százalék), de a válaszadók 61 százaléka ellenezte a megállapodást. Markov szerint minden uniós tagállamban kellene konzultációkat tartani arról, hogy a lakosság egyáltalán szeretné-e Ukrajnát a tagállamok listáján látni.
A brüsszeli kettős mérce: Zelenszkij és a nemlétező jogállamiság
A szakértő ugyanakkor más problémákat is említett. – Megkérdezték valaha az ukrán népet, hogy szeretnének-e csatlakozni? – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a szomszédos ország lakosságára könnyen rákényszeríthetnek egy felsőbb döntést. Majd azzal folytatta, hogy egyáltalán van-e jogi és gyakorlati lehetőség arra, hogy az ukránokat megkérdezzék.
Ukrajnában ugyanis a háborús helyzet miatt felfüggesztették a választásokat és a szavazásokat.
Markov emlékeztetett, hogy 2024 tavaszán kellett volna elnökválasztást tartani, ám miután a voksolás elmaradt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mandátuma hivatalosan lejárt, és még Donald Trump amerikai elnök nyomására sem tűzték ki a választást, nincs jogalapja annak, hogy Ukrajna első embere hosszú távú döntéseket hozzon.