Trump mindent megtesz a békéért, Brüsszelnek azonban más tervei vannak

A magyar álláspont szerint Közép-Európa biztonságát leginkább az ukrajnai és a közel-keleti háború fenyegeti, és a béke kulcsa mindkét esetben Donald Trump lehet. Mindeközben az uniós költségvetés egyötödét Ukrajnának szánják, amit Orbán Viktor „ukrán költségvetésnek” nevezett. Ursula von der Leyen pedig újabb bizalmatlansági szavazás elé néz – három hónap alatt már másodjára –, a Patrióták üzenete világos: a bizottsági elnöknek távoznia kell.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

Közép-Európa biztonságát alapvetően az ukrajnai és a közel-keleti háború fenyegeti, amelyekben az a közös, hogy a béke reményét mind a két esetben Donald Trump amerikai elnök jelenti. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt hétfőn. Sajnos azt kell látni, hogy az ukrajnai béketeremtés tekintetében Brüsszel sokkal inkább akadályokat gördít a béketárgyalások elé, mint hogy támogatná azokat […] Magyarország és Európa érdeke az lenne, hogy Donald Trump sikeres legyen a béketeremtésben Ukrajna és a Közel-Kelet vonatkozásában is – mondta.

Ursula von der Leyen a brüsszeli terveket, Donald Trump a béketervet hajtaná végre? (Fotó: Getty Images North America/Chip Somodevilla)

Brüsszel mást tervez?

A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó, júliusban ismertetett uniós költségvetési javaslat szerint az Európai Bizottság mintegy 366 milliárd eurót tervez Ukrajna támogatására fordítani, ami a teljes büdzsé körülbelül ötödét teszi ki. Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi működését, különösen a költségvetési tervezést. Szerinte az új uniós költségvetés gyakorlatilag „ukrán költségvetésnek” tekinthető, mivel 20-25 százaléka Ukrajnába kerül, további 10-11 százalékot pedig a korábbi uniós hitelek kamataira fordítanak. A kormányfő azonban nem elsősorban a számokat tartja problémásnak, hanem azt, hogy a büdzsé továbbra is lehetőséget biztosít az EU számára, hogy politikai eszközként használja a források visszatartását a tagállamokkal szemben.

Ráadásul a brüsszeli tervek Európa biztonságát is veszélyeztetik, írtunk róla, hogy sokan dolgoznak azért, hogy az Európai Uniót bevonják háborúba. Október elején Koppenhágában zajlott az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója, amelyen Európa biztonságáról és politikai jövőjéről tárgyaltak. Bóka János miniszter szerint egyre több olyan javaslat születik, amely az EU-t közelebb vinné az orosz–ukrán háborúhoz. 

Von der Leyen szekrényében sorakoznak a csontvázak

Ursula von der Leyen időről időre újra a középpontba kerül, sokszor botrányosnak tűnő megnyilvánulásaival. Júliusban számoltunk be arról, hogy jogerőre emelkedett az ítélet az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közti üzenetváltás ügyében, mivel lejárt a fellebbezési határidő. Az ügy hátterében az áll, hogy 2021-ben Albert Bourla, a Pfizer amerikai gyógyszergyártó vezetője és Von der Leyen a hivatalos beszerzési eljárást megkerülve sms-ben egyeztettek több milliárd eurós vakcinaüzletről.

Június végén hatalmas korrupciós botrány rázta meg Brüsszelt, amelynek középpontjában (ismét) Ursula von der Leyen állt. A bizottsági elnök nemcsak jogszabályokat alkot, hanem a jelek szerint saját érdekei mentén befolyásolta is a folyamatokat. Közpénzből finanszírozott civil szervezeteket, vagyis NGO-kat, amelyek az Európai Parlament képviselőit próbálták rávenni a brüsszeli álláspontok támogatására. Ezek a szervezetek akár évi 700 ezer eurót is kaphattak uniós forrásból, amit például a zöldmegállapodás népszerűsítésére vagy ipari szereplők elleni perek indítására használtak fel. És ez csak a történet kezdete. Amikor Dirk Götting EP-képviselő rákérdezett, pontosan mely NGO-k részesültek támogatásban és mekkora összegekben, a bizottság annyit válaszolt: mintegy kilencezer szerződés van érvényben, de ezek átadását nem tudják megoldani, mert „túl sok van belőlük”, és „évekbe telne” mindet összegyűjteni.

Vagyis a rendszer átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, és még a képviselők se látják, mire ment el a közpénz.

A Patrióták üzenete világos: ideje távozni

Ursula von der Leyen számára minden új parlamenti ülés újabb kihívást tartogat: az Európai Parlament képviselői arra készülnek, hogy megvizsgálják az elnök teljesítményét. 

Három hónap alatt másodszor kerül sor bizalmatlansági szavazásra a botrányt botrányra halmozó háborúpárti politikus ellen.

Egyre többeknek van az elhibázott politikából elegük Európában. Egy videós összeállítás is készült, amelyben a Patrióták képviselői sorra veszik Ursula von der Leyen Európát megnyomorító lépéseit.

A Pfizer-gate a generáció botránya, és Ursula von der Leyen bűnös benne, így mennie kell

– hangzik el a felvételen.

Elhagyott földek, bezárt gyárak, csődbe ment családok, Ursula von der Leyennek távoznia kell

– folytatódik a videó.

Az európai civilizáció számunkra szent. Ursula von der Leyen földbe tiporja. Mennie kell

– hangsúlyozzák a képviselők.

Gál Kinga Ursula von der Leyent megszólítva úgy fogalmazott:

Ön a mielőbbi béke helyett még több fegyvert és szankciót sürget, a határaink védelme helyett egy rossz migrációs paktumot erőltet. A zöldmegállapodással, rossz kereskedelmi megállapodásokkal meggyengítette Európa versenyképességét, magukra hagyva a családokat, gazdákat és vállalkozásokat. Ukrajna gyorsított csatlakozásával veszélyezteti az unió biztonságát és gazdaságát. 

Mint fogalmazott: a demokrácia alapelveinek, a szabályoknak a betartása és betartatása ideológiai alapú lett, miközben a bizottság elnökének működéséből hiányzik az átláthatóság és az elszámoltathatóság, a jogállamiságot politikai fegyverként használják. 

Borítókép: Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)