A kínai elnök szerint az embereknek a béke vagy a háború között kell dönteniük

Az emberiség ismét választás előtt áll: béke vagy háború, párbeszéd vagy konfrontáció, együttműködés vagy a másik rovására zajló küzdelem – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, a kínai–japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén.

Hszi Csin-ping és vendégei a katonai parádén (Fotó: AFP)

Az esemény alkalmából fekete Mao-zubbonyt viselő kínai elnök a Mennyei Béke kapujának mellvédjéről szólva hangsúlyozta: emlékezzünk a történelemre, tiszteljük a mártírokat, őrizzük a békét és tekintsünk a jövőbe.

Látványos katonai erődemonstráció Pekingben a katonai parádén  (Fotó: AFP)

Hszi szerint a kínai nép japán agresszió elleni háborúja rendkívül nehéz küzdelem volt. A Kínai Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött nemzeti egységfront zászlaja alatt a kínaiak jelentős áldozatokat vállaltak, és a modern időkben először arattak teljes győzelmet a külföldi megszállók felett. Az elnök kijelentette, hogy a kínai nép harca a globális antifasiszta küzdelem fontos része volt, és súlyos áldozatok árán hozzájárult az emberi civilizáció megóvásához, valamint a világbéke védelméhez. Hangsúlyozta: a történelem arra figyelmeztet, hogy az emberiség sorsa összefonódik.

A közös biztonság megőrzése, a háborús okok felszámolása és a tragédiák megismétlődésének elkerülése csak akkor lehetséges, ha az országok és népek egyenlőként kezelik egymást, békében élnek, és kölcsönösen támogatják egymást.

Hszi Csin-ping szerint a kínai nemzet nem hátrál meg az erőszakkal szemben, és saját erejére támaszkodva áll helyt a történelemben. Felidézte, hogy a japán agresszió idején a kínaiak a túlélésért, a megújulásért és az igazságért harcoltak. Hozzátette: Kína ma is a békés fejlődés útját követi, és más népekkel együtt építi az emberiség közös jövőjének közösségét.

Kína békére törekszik a világban, de felkészült a védekezésre is  (Fotó: AFP/Xinhua/Li Gang)

A kínai elnök beszédét azzal zárta, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a párt és a nép megbízható ereje marad. Felszólította a hadsereget a szuverenitás és a területi integritás védelmére, valamint arra, hogy járuljon hozzá a kínai nemzet felemelkedéséhez és a világbéke előmozdításához. Hszi Csin-ping hangsúlyozta: a kínai nemzet nagy felemelkedése megállíthatatlan, az emberiség békéjének és fejlődésének ügye pedig biztos jövő előtt áll.

Kína üzenete: magabiztosan és bizakodóan tekintenek a jövőbe  (Fotó: AFP/Xinhua/Wang Xi)

Ezután megkezdődött a katonai díszszemle, amelyen bemutatták Kína legújabb haditechnikai eszközeit. A felvonuláson cirkálórakéták (ChangJian–20A, ChangJian–1000, YingJi–18C), hiperszonikus rakéták (YingJi–21, DongFeng–17, DongFeng–26D) és interkontinentális ballisztikus rakéták (JuLang–3, DongFeng–61, DongFeng–31, DongFeng–5C) vonultak fel. Kína első alkalommal vonultatta fel teljes körűen a szárazföldi, tengeri és légi indítású fegyvereket magában foglaló nukleáris triádot. A díszszemlén megjelentek a H–6N, H–6K és H–6J típusú stratégiai bombázók, valamint a J–16D, J–20 és J–35A vadászgépek is. A programot J–10-es repülőgépek légi bemutatója zárta, amelyek 14 színes füstcsíkot húztak az égre, a japánellenes háború 14 évére és az 1,4 milliárd kínai ember nemzeti felemelkedésért folytatott törekvéseire utalva. 

A parádét Hszi Csin-ping két oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tekintette meg. 

Élvonalban: Putyin, Hszi Csin-ping és Kim Dzsong Un (Fotó: AFP/Jade Gao)

A külföldi vendégek mellett jelen voltak a Kínai Kommunista Párt jelenlegi és nyugalmazott vezető politikusai is. A parádé a béke iránti elkötelezettséget jelképző nyolcvanezer galamb elengedésével zárult.