Carnuntum 285 kilométerre található Budapesttől, Bécs és Pozsony között; a település a Római Birodalom fontos katonai és kereskedelmi központja volt Pannónia provincia területén, mintegy 60 ezer lakossal.

Fotó: Römerstadt Carnuntum
2021 óta a Römerstadt Carnuntum és régészeti emlékei az UNESCO világörökség részét képezik, a gyűjtemény több millió kiállítási tárgyat tartalmaz. A városban 130 éve folyik tudományos kutatás, az első ásatásokat a légió táborának területén végezték. 2012 és 2015 között az egész települést nem romboló módszerekkel – például georadarral és légi lézeres szkenneléssel – sikerült feltérképezni.
Flavius Kyrill Blume, a régészeti park kulturális szervezőinek vezetője lapunknak elmondta, hogy a római város helyét már a XII–XIII. században ismerték, de a professzionális ásatások a XIX. század második felében kezdődtek a Habsburgok megbízásából.
Az első régészek nem kaptak pénzt, hanem az ásatások során talált tárgyakat használhatták fel. Az összes kő, az összes olajlámpa, az összes ólomból készült tárgy, amit itt találtak, hasznosítható volt
– magyarázta az idegenvezető. Hozzátette: a harmincas években Hitler is érdeklődött a hely iránt, hasonlóan Mussolini Pompeji projektjéhez. A II. világháború megszakította a munkát, majd az 50–60-as években indult újra a kutatás, és 2006-tól kezdődtek a házrekonstrukciók.
A mai napig építjük és használjuk ezeket a házakat
– tette hozzá. A belépés után a helyi múzeumban római sírköveket lehet megtekinteni, amelyek feliratai röviden bemutatják az elhunytak nevét, életkorát és társadalmi státuszát; a sírhelyek többsége katonai jellegű.

Fotó: Magyar Nemzet
Ezt követően egy hatalmas vásznon egyszerre három filmet lehet nézni, amely szintén egy igazi időutazás. A város makettje a 3. századi állapotokat szemlélteti, bemutatva a katonai tábort, a polgárvárost és a kisebb szentélyvárosokat.
Carnuntum Kr. u. 6-ban Tiberius ideiglenes katonai táboraként indult, később állandóvá vált, ötezer katona állomásozott itt, és a Duna határvonal védelmét biztosították. Idővel civil lakosság telepedett le, a város kereskedelmi központtá vált: kr. u. 200 körül mintegy 60 ezer ember élt itt császári helytartóval, fórumokkal, bíróságokkal és fürdőkkel.
193-ban Septimius Severus Carnuntumból vonult Rómába, császárrá kiáltatta ki magát, a város kolónia rangot kapott, két amfiteátrummal. Ma mindössze a Heidentor, a pogánykapu maradt fenn. A hanyatlás a 4–5. század fordulóján kezdődött.
Na kik miatt? Hát a hunok miatt
– mondta viccesen az idegenvezető, aki nemcsak a Római Birodalom, de a magyar történelem és kultúra szerelmese is. A Bécsi Egyetemen tanult hungarológiát, és sok időt töltött Magyarországon gyerekkorában is.