Ma már nem kérdés, hogy a világ meghatározó gazdasági hatalmi elitjébe beletartozik India, Oroszország és Kína. De mekkora mértékű a kereskedelmi forgalom ezen csúcsgazdaságok között, milyen árukat vásárolnak? Az al Dzsazíra elemző cikkében részletesen ismertetik az erre vonatkozó összesítéseket.
Több mint húsz, nem nyugati országból érkező vezető gyűlt össze a hétvégén a kínai Tiencsinben a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján, amely hétfőn ért véget, és amelyen Hszi Csin-ping elnök ismertette a globális gazdasági rendről alkotott elképzeléseit, amelynek középpontjában a globális Dél áll.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke által bevezetett új globális vámok hátterében Hszi a következőket mondta a küldötteknek: „Továbbra is egyértelműen fel kell lépnünk a hegemonizmus és a hatalmi politika ellen, és valódi multilateralizmust kell gyakorolnunk.”
A csúcstalálkozón a legerősebb feltörekvő gazdaságok közül sok, köztük India és Oroszország vett részt, amelyek Kínával együtt a világ bruttó hazai termékének (GDP) több mint egyötödét teszik ki. A Gazdasági Komplexitás Megfigyelőközpontja (OEC) szerint Kína, India és Oroszország közötti háromoldalú kereskedelem 2023-ban 452 milliárd dollárt tett ki, szemben a 2022-es 351 milliárd dollárral.
A legtöbb, USA vezette nemzetközi intézmény alternatív hatalmi struktúrájaként tekintendő, tíztagú SCO Közép-Ázsia nagy részét, Oroszországot, Kínát, Indiát, Iránt, Pakisztánt és Fehéroroszországot foglalja magában, és a világ népességének mintegy 43 százalékát, a globális GDP 23 százalékát képviseli. Peking multilateralizmus iránti törekvése mellett egyre nagyobb sérelmei vannak Washingtonnal, amelynek kereskedelmi vámpolitikája közös alapot teremtett az SCO tagjai számára.
Mely országok vásárolják a legtöbbet Kínától?
Kínának változatos kereskedelmi partnerei vannak.
Legnagyobb vevője az Egyesült Államok, amely 2023-ban 442 milliárd dollárt, azaz Kína teljes exportjának 12,9 százalékát importálta – főként elektronikát, gépeket, fogyasztási cikkeket és telekommunikációs berendezéseket.
Regionálisan Ázsia a kínai export fő célpontja, 1,6 billió dollár értékben, India pedig egyedül 120 milliárd dollárt, azaz Kína teljes exportjának 3,1 százalékát kapja. Európán belül Kína 819 milliárd dollár értékben exportált árut, a főbb célállomások Németország (151 milliárd dollár), Oroszország (110 milliárd dollár) és az Egyesült Királyság (95,3 milliárd dollár) voltak.
