Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Bár a csúcstalálkozó fő napirendje a gazdasági és biztonsági együttműködés, nem kerülhető meg az orosz–ukrán háború kérdése. Zelenszkij ukrán elnök a találkozó előtt telefonon egyeztetett Modival, jelezve: Kijev is figyelemmel kíséri, milyen irányba mozdulnak a tárgyalások.
Vlagyimir Putyin a találkozón mondott beszédében megismételte: a konfliktus nem „orosz támadás”, hanem a nyugati beavatkozás és az ukrajnai államcsíny következménye. Úgy fogalmazott, hogy tartós béke csak akkor jöhet létre, ha felszámolják a válság „alapvető okait”. Hozzátette: Oroszország nagyra értékeli Kína, India és más partnerek közvetítői szerepét, írta a RIA Novosztyi.
Horváth Levente korábbi sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója lapunknak elmondta: az, hogy az orosz elnököt ilyen körben fogadják, erősen relativizálja a nyugati narratívát az elszigeteltségéről.
Putyin a 25 éves elnöksége alatt immár huszonnegyedik alkalommal látogat Pekingbe. Ez is mutatja, hogy Kína nemcsak szoros partnere, hanem stratégiai támasza is Oroszországnak
– hangsúlyozta a szakértő.
Horváth Levente szerint India és Kína is igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Moszkvával, sőt egymás felé is közelednek, miközben Washington úgy tűnik, India helyett inkább Pakisztánnal keres új együttműködést.
Ez egyfajta geopolitikai sakktábla, ahol az Egyesült Államok Kína és India közötti törésvonalat próbálja kihasználni. De több mint két évtizedes hátrányból indul
– mutatott rá a szakértő.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet tanácskozása augusztus 31. és szeptember 1. között zajlik Tiencsinben, több mint húsz ország részvételével. A SCO 2001-ben alakult, tagjai között van India, Irán, Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán, Pakisztán, Üzbegisztán és Belarusszia. Megfigyelő országok: Afganisztán és Mongólia; partnerországok: Örményország, Azerbajdzsán, Kambodzsa, Nepál, Srí Lanka, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) találkozójára 26 állam képviselői érkeztek, amely szinte egész Ázsiát lefedi. Nemcsak a tíz tagország, hanem Indonézia, Malajzia és Laosz képviselői is jelen vannak. A résztvevők országai együttesen a világ GDP-jének mintegy egyharmadát adják.
Ez már nem csupán gazdasági fórum, hanem biztonságpolitikai és kulturális együttműködés is, amely alternatívát kínál az amerikai vezette egypólusú világrenddel szemben
– mondta Horváth Levente.
Hozzátette: az SCO, a BRICS és az Egy övezet, egy út kezdeményezés együtt egy olyan új civilizációs térképet rajzolnak, amelyben a Nyugat hegemóniája látványosan meginog.
A csúcstalálkozót követően a résztvevők Pekingben tekinthetik meg a fasizmus felett aratott győzelem 80. évfordulójára szervezett nagyszabású katonai felvonulást. A szerb elnök mellett az Európai Uniót ott vezetői szinten egyedül Robert Fico szlovák miniszterelnök képviseli.
A találkozó margóján Putyin és Modi hivatalos kétoldalú tárgyalást is folytatott, amelyen az orosz elnök „különleges, privilegizált stratégiai partnerségként” jellemezte Moszkva és Újdelhi kapcsolatát. A két vezető egyórás megbeszélés után hangsúlyozta: az együttműködés mindkét ország számára kiemelten fontos.
A kínai csúcstalálkozó legfontosabb üzenete, hogy a világ többpólusúvá vált.
Más gondolkodásmód, történelmi és hagyományok jellemzik őket amik egyben össze is kötik ezeket az országokat
– összegezte Horváth Levente.
A nyugati szankciókkal sújtott Oroszország, a globális kihívásokat saját képére formálni kívánó Kína, valamint a független szerepet kereső India és a velük szövetséges államok új hatalmi centrumot alkotnak. Ez az erőközpont már nemcsak a gazdasági mutatók, hanem a politikai és katonai szimbolika szintjén is a Nyugat kihívójává vált.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (balról elöl) Narendra Modi indiai miniszterelnökkel (középen) és Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszélget a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján Tiencsinben, 2025. szeptember 1-jén (Fotó: AFP/Alexander Kazakov)
Európának nem szabadna teljes mértékben felelősséget vállalnia Ukrajna megsegítéséért.
Fellépnek a terrorizmus támogatói ellen.
António Costa az ENSZ-ben: Ha a világ beletörődik az Ukrajnát ért támadásba, soha többé egyetlen ország sem lesz biztonságban.
Már csak napok kérdése a gázai konfliktus lezárása.
Európának nem szabadna teljes mértékben felelősséget vállalnia Ukrajna megsegítéséért.
Fellépnek a terrorizmus támogatói ellen.
António Costa az ENSZ-ben: Ha a világ beletörődik az Ukrajnát ért támadásba, soha többé egyetlen ország sem lesz biztonságban.
Már csak napok kérdése a gázai konfliktus lezárása.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Európának nem szabadna teljes mértékben felelősséget vállalnia Ukrajna megsegítéséért.
Fellépnek a terrorizmus támogatói ellen.
António Costa az ENSZ-ben: Ha a világ beletörődik az Ukrajnát ért támadásba, soha többé egyetlen ország sem lesz biztonságban.
Már csak napok kérdése a gázai konfliktus lezárása.
Rossz hír a hivatalos kárörvendőknek.
A Reform UK kegyeit keresik a brit konzervatívok.
Újabb vámok az importált gyógyszerekre, nehézgépjárművekre és különböző bútorokra az Egyesült Államokban.
Publicistánk legújabb blog-bejegyzése.
Koszra, prostitúcióra és egyre romló közbiztonságra panaszkodnak az ott élők.
Lezárult a Demján Sándor-program egyik legsikeresebb elemét, a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programot népszerűsítő rendezvénysorozat.
Our country continues to say no to immigration.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
