Akikre a kövek emlékeznek – Két éve történt a Hamász véres terrortámadása

Izrael állam a megalapítása óta folyamatos fenyegetettségnek volt kitéve, azonban ami 2023. október 7-én történt, örökre megváltoztatta az ország és az régió életét is. A Hamász Izrael elleni terrortámadása a modern történelem egyik legsúlyosabb tragédiája volt, ami később az egész régióra kiterjedő, terrorizmus elleni harccá változott. Az áldozatok fényképei azóta bejárták a világot, az elraboltak egy része pedig továbbra sem tért haza, azonban az elmúlt időszakban először mintha felcsillant volna a remény a konfliktus lezárására.

Fotó: HENRY NICHOLLS Forrás: AFP

Izrael bosszút esküdött 

Az izraeli kormányzat nem sokkal később hivatalosan is hadat üzent a Hamásznak, célként pedig a terrorszervezet teljes felszámolását tűzte ki célul. 

A nyugati világ nem győzte elítélni a Hamász-támadást, miközben az arab világ jelentős része igyekezett Izrael korábbi, palesztinokkal szembeni bánásmódjára fogni a történteket. 

A Hamász feltehetőleg érezte, hogy ezzel a támadással olyan határt lépett át, amire eddig nem volt példa. A szervezet kezdetben tagadta, hogy civileket mészárolt volna, állításuk szerint izraeli katonákkal csaptak össze. A Hamász később a gyilkosságokról készült felvételek előkerülése után is következetesen tagadott mindent, azonban ekkor már késő volt. 

Izrael elindította a Vaskard hadműveletet, ezzel pedig a már két éve tartó háborút. 

A háború a Gázai övezetbe költözött 

Joáv Galant védelmi miniszter széles körű tartalékos mozgósítást rendelt el, és rendkívüli helyzetet hirdetett a Gázai övezet határtól számított 80 kilométer sugarú körzetben. Egy nappal később a miniszter elrendelte a Gázai övezet teljes lezárását. Október 13-án az izraeli védelmi erők (IDF) a Gázai övezet északi részének elhagyására utasította az övezet lakosságát.

2023. október 27-én, több hétnyi bombázás és tüzérségi előkészítés után az izraeli szárazföldi haderők behatoltak a Gázai övezetbe.

A helyzet azonban csak nehezebbé vált. A folyamatos harcok még egy évvel később is zajlottak a Gázai övezetben, miközben az izraeli hadsereg ígéretéhez híven a Hamász teljes felszámolása érdekében az övezeten kívül is támadásokat hajtott végre. 

Libanonban, Irakban és Iránban is légicsapások következtek, amelyek során a Hamász több tisztségviselőjét is sikerült megölni. A régió teljes egészében a harcok terepévé változott. Habár több tűzszünetre és fogolycserére is sor került, a harcok sosem álltak le teljesen, és a Gázai övezet civil lakossága is megszenvedte a támadásokat. 

Fotó: AFP

Donald Trump amerikai elnök megválasztása végül fordulatot hozott a konfliktusban, és az elmúlt hetekben egy esetleges béke alapjait is lefektette. Izrael beleegyezett a Gázai övezeten belül meghatározott zóna határvonalaiba, ahonnan kivonja katonaságát, amennyiben a Hamász elfogadja a háború lezárása érdekében kialakított amerikai béketervet. Ezt maga az amerikai elnök jelentette be nemrég. 

Donald Trump a múlt hét elején – Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök társaságában – a Fehér Házban mutatta be húszpontos békejavaslatát, aminek nyomán életbe lépne a teljes tűzszünet, és a Hamász által csaknem két éve fogva tartott izraeli túszokat elengednék. 

Az amerikai elnök elképzelésének eredményeként a Hamásznak le kellene tennie a fegyvert, a Gázai övezet új palesztin civil irányítás alá kerülne, nemzetközi felügyelet mellett.

Ami azonban ebből egyértelműen a legfontosabb, az az, hogy a még életben lévő túszok két évvel a véres mészárlás után végre hazatérhetnének és megkezdődhet a Gázai övezet újjáépítése. 

Borítókép: Egy megemlékezés a fesztivál helyszínén, nem sokkal a támadás után (Fotó: AFP)