Akikre a kövek emlékeznek – Két éve történt a Hamász véres terrortámadása

Izrael állam a megalapítása óta folyamatos fenyegetettségnek volt kitéve, azonban ami 2023. október 7-én történt, örökre megváltoztatta az ország és az régió életét is. A Hamász Izrael elleni terrortámadása a modern történelem egyik legsúlyosabb tragédiája volt, ami később az egész régióra kiterjedő, terrorizmus elleni harccá változott. Az áldozatok fényképei azóta bejárták a világot, az elraboltak egy része pedig továbbra sem tért haza, azonban az elmúlt időszakban először mintha felcsillant volna a remény a konfliktus lezárására.

Fotó: HENRY NICHOLLS Forrás: AFP

Izrael sosem fogja elfelejteni 2023. október 7-ét, de a régió történetének is meghatározó fejezete lesz az elmúlt két év. A Hamász brutális terrortámadásában 1200 izraelit gyilkoltak meg a terroristák, 251 embert pedig túszul ejtettek és a Gázai övezetbe hurcoltak. Az áldozatok jelentős része, nagyjából kétharmada civil volt, az elhurcoltak közül pedig sokan még ma sem tértek haza. 

A Hamász terrortámadás Izrael modern kori történetének legsúlyosabb tragédiája 
(Fotó: AHMAD GHARABLI / AFP)

A Be'eri kibuc egy veteránok által 1946-ban alapított település, amely önellátó életmódra rendezkedett be. A lakosok jelentős része a világi politika pacifista oldalán foglalt állást, többen közülük aktívan küzdöttek egy tartós békéért a régióban. 2023. október 7-e, a szimchat Tórá zsidó ünnep reggele volt, amely a Tóra-olvasás folytonosságát, soha meg nem szűnését is jelképezi. 

Néhány kilóméterrel távolabb több száz ember adta át magát a zenének a SuperNova Sukkot Gathering című szabadtéri zenei fesztiválon. 

Reggel 6.30-kor azonban mind Be'eri kibuc lakói, mind pedig a SuperNova fesztivál látogatói légiriadóra lettek figyelmesek. A Hamász váratlanul rakétákat lőtt ki a Gázai övezet szélén található több településre is. Ezek között voltak a fesztivál helyszínén és a Be'eri kibucon túl a Kfar Aza, Nir Oz és Holit közösségei is. Ami pedig ezután történt, az túlzás nélkül Izrael modern történetének legsúlyosabb tömegmészárlása. 

A Hamász fegyveresei a rakétatámadás után nem sokkal elözönlötték a településeket és a fesztivál területét, majd válogatás nélkül elkezdték lemészárolni az ott lévőket. 

A települések lakosai közül többen megpróbáltak elbújni az erre az esetre épített óvóhelyeiken, ezeket azonban a terroristák felrobbantották, a bent lévő fegyverteleneket pedig válogatás nélkül megölték. 

A támadás után sok helyen csak romok maradtak 
(Fotó: THOMAS COEX / AFP)

A világ az elkövetkezendő napokban sokkolva nézte a csecsemők holttestéről, élve elégetett holttestekről és halomra lőtt civilekről kiszivárgó fotókat és videófelvételeket. A Hamász gátlástalanságát pedig jól jelzi, hogy „újságírókat” is vittek magukkal akik a mészárlás összes részletét megörökítették. A parancsuk állítólag világos volt: csak akkor öljenek ha nincs idejük kínozni. A fegyveresek a támadás végeztével pedig nem egyedül tértek vissza a Gázai övezetbe, hanem 251 izraeli túszt is magukkal vittek.

Izrael bosszút esküdött 

Az izraeli kormányzat nem sokkal később hivatalosan is hadat üzent a Hamásznak, célként pedig a terrorszervezet teljes felszámolását tűzte ki célul. 

A nyugati világ nem győzte elítélni a Hamász-támadást, miközben az arab világ jelentős része igyekezett Izrael korábbi, palesztinokkal szembeni bánásmódjára fogni a történteket. 

A Hamász feltehetőleg érezte, hogy ezzel a támadással olyan határt lépett át, amire eddig nem volt példa. A szervezet kezdetben tagadta, hogy civileket mészárolt volna, állításuk szerint izraeli katonákkal csaptak össze. A Hamász később a gyilkosságokról készült felvételek előkerülése után is következetesen tagadott mindent, azonban ekkor már késő volt. 

Izrael elindította a Vaskard hadműveletet, ezzel pedig a már két éve tartó háborút. 

A háború a Gázai övezetbe költözött 

Joáv Galant védelmi miniszter széles körű tartalékos mozgósítást rendelt el, és rendkívüli helyzetet hirdetett a Gázai övezet határtól számított 80 kilométer sugarú körzetben. Egy nappal később a miniszter elrendelte a Gázai övezet teljes lezárását. Október 13-án az izraeli védelmi erők (IDF) a Gázai övezet északi részének elhagyására utasította az övezet lakosságát.

2023. október 27-én, több hétnyi bombázás és tüzérségi előkészítés után az izraeli szárazföldi haderők behatoltak a Gázai övezetbe.

A helyzet azonban csak nehezebbé vált. A folyamatos harcok még egy évvel később is zajlottak a Gázai övezetben, miközben az izraeli hadsereg ígéretéhez híven a Hamász teljes felszámolása érdekében az övezeten kívül is támadásokat hajtott végre. 

Libanonban, Irakban és Iránban is légicsapások következtek, amelyek során a Hamász több tisztségviselőjét is sikerült megölni. A régió teljes egészében a harcok terepévé változott. Habár több tűzszünetre és fogolycserére is sor került, a harcok sosem álltak le teljesen, és a Gázai övezet civil lakossága is megszenvedte a támadásokat. 

Fotó: AFP

Donald Trump amerikai elnök megválasztása végül fordulatot hozott a konfliktusban, és az elmúlt hetekben egy esetleges béke alapjait is lefektette. Izrael beleegyezett a Gázai övezeten belül meghatározott zóna határvonalaiba, ahonnan kivonja katonaságát, amennyiben a Hamász elfogadja a háború lezárása érdekében kialakított amerikai béketervet. Ezt maga az amerikai elnök jelentette be nemrég. 

Donald Trump a múlt hét elején – Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök társaságában – a Fehér Házban mutatta be húszpontos békejavaslatát, aminek nyomán életbe lépne a teljes tűzszünet, és a Hamász által csaknem két éve fogva tartott izraeli túszokat elengednék. 

Az amerikai elnök elképzelésének eredményeként a Hamásznak le kellene tennie a fegyvert, a Gázai övezet új palesztin civil irányítás alá kerülne, nemzetközi felügyelet mellett.

Ami azonban ebből egyértelműen a legfontosabb, az az, hogy a még életben lévő túszok két évvel a véres mészárlás után végre hazatérhetnének és megkezdődhet a Gázai övezet újjáépítése. 

Borítókép: Egy megemlékezés a fesztivál helyszínén, nem sokkal a támadás után (Fotó: AFP)