Alkotmánysértő, amit a lengyel miniszterelnök tesz

Példátlan fenyegetéssel üzent Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszternek Donald Tusk, az ország miniszterelnöke, aki közösségi oldalán azt írta: „két lehetőség maradt – börtön vagy Budapest”. A kijelentés hatalmas felháborodást váltott ki, miután Orbán Viktor nemrég Budapesten találkozott Zbigniew Ziobróval, akit Tusk kormánya politikai hajtóvadászat célpontjává tett. A Magyar Nemzet az ügyben megkereste ifj. Lomnici Zoltánt, aki részletesen elemezte, milyen súlyos alkotmányos és nemzetközi jogi aggályokat vet fel a miniszterelnök fenyegetése.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök Fotó: SEBASTIAN ELIAS UTH Forrás: Ritzau Scanpix

A lengyel miniszterelnök az elmúlt napokban nyílt politikai támadást indított az ellenzék ellen. Miután Orbán Viktor Budapesten fogadta Zbigniew Ziobrót, Tusk reagált a találkozóra, és a közösségi médiában azt írta, hogy a politikusnak „két választása maradt: börtön vagy Budapest”.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Fotó: AFP)

A Magyar Nemzet megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki szerint a lengyel miniszterelnök magatartása nyíltan sérti a jogállamiság alapelveit, és alkotmánysértő.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Lengyel Köztársaság alkotmányának 10. cikke rögzíti a hatalmi ágak szétválasztását, így a végrehajtó hatalom nem avatkozhat be a bíróságok munkájába. 

Amikor Tusk a »börtön vagy Budapest« kijelentéssel politikai ellenfeleit fenyegeti, nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, megsértve ezzel a hatalommegosztás elvét

– hangsúlyozta.

A jogász rámutatott, hogy a 32. cikk kimondja, minden személy egyenlő a törvény előtt. „Ha a kormány politikai alapon kíván fellépni az ellenzékkel szemben, az a jog előtti egyenlőség elvének megsértése.” Hozzátette: a 41. cikk a személyes szabadság és sérthetetlenség garanciáját adja, és előírja, hogy az őrizetbe vett személyt 48 órán belül bíróság elé kell állítani. „Bármilyen politikai indíttatású letartóztatás tehát alkotmányellenes.”

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a 42. cikk rögzíti az ártatlanság vélelmét, a 45. cikk pedig biztosítja a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. „Tusk kijelentései, amelyek előre bűnösnek állítanak be politikusokat, sértik mindkettőt, hiszen a végrehajtó hatalom nem prejudikálhat bírósági döntést” – tette hozzá.

Az alkotmányjogász szerint a lengyel büntetőeljárási kódex is világosan fogalmaz: „a 249. cikk szerint megelőző intézkedés csak bizonyított bűncselekmény alapos gyanúja esetén, az eljárás biztosítására rendelhető el; a 250. cikk 1. § szerint előzetes letartóztatás csak bírósági határozattal lehetséges; a 257. cikk 1.§ pedig kimondja, hogy az előzetes letartóztatás nem alkalmazható, ha enyhébb intézkedés is elegendő.” Mint mondta, ezek a garanciák kizárják a politikai bosszúból történő fogvatartást.

A jogász hozzátette: nemcsak a belső jog, hanem a nemzetközi és uniós kötelezettségek is Tusk ellen szólnak. „A Nemzetközi polgári és politikai jogok egyezsége 9. cikke tiltja az önkényes letartóztatást, a 14. cikk pedig garantálja a tisztességes eljárást és az ártatlanság vélelmét. Ezeket az elveket megerősíti az Emberi jogok európai egyezményének 6. cikke is.”

Ifj. Lomnici Zoltán az Európai Emberi Jogi Bíróság Allenet de Ribemont kontra Franciaország (15175/89) ügyben hozott ítéletét is idézte, amely „világosan kimondta, hogy az ártatlanság vélelmének megsértése akkor áll fenn, ha a büntetőjogi felelősséggel vádolt személyre vonatkozó bírósági határozat azt a véleményt tükrözi, hogy a személy bűnös, mielőtt bűnössége a törvény szerint bizonyítást nyert volna. Még formális megállapítás hiányában is elegendő, ha valamilyen érvelés arra utal, hogy a bíróság a vádlottat bűnösnek tekinti.” 

Mint mondta: „az EJEB tehát egyértelművé tette: a kormány tagjai vagy más állami hatóságok sem nyilatkozhatnak úgy egy gyanúsítottról, mintha már bűnös lenne, mert ez az ártatlanság vélelmének megsértését jelenti.”

Hozzátette: az Európai Unió alapjogi chartájának 6. cikke rögzíti, hogy mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, a 11. cikk pedig garantálja a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. „Ezek sérülnek, ha a kormány elhallgattatja az ellenzéket.”

A szakértő szerint Tusk kijelentése Zbigniew Ziobrónak szólt, aki jelenleg a parlament (szejm) tagja. 

A lengyel alkotmány 105. cikke értelmében a képviselőket mentelmi jog illeti meg: a képviselő mandátuma idején és azt követően nem vonható felelősségre az országgyűlési tevékenysége miatt.” Ifj. Lomnici szerint Ziobró ellen bármilyen kormányzati fellépés »nyílt alkotmánysértés« lenne.

A jogász rámutatott: „Tusk tehát a hatalmával próbál visszaélni a lengyel büntetőkódex 231. cikke szerinti tényállásba beleillő módon. Egy politikailag motivált letartóztatás a hatalmi ágak összeomlását idézné elő és Lengyelország demokratikus berendezkedését kérdőjelezné meg.” 

Ezt a veszélyt – tette hozzá – az Európai Emberi Jogi Bíróság Castells kontra Spanyolország (11798/85) ítélete is hangsúlyozta, amely szerint „a kormánynak a domináns helyzete miatt különösen visszafogottnak kell lennie a büntetőeljárások megindításában, különösen akkor, ha más eszközök is rendelkezésre állnak az ellenfelek vagy a média kritikájának megválaszolására.”

Ifj. Lomnici szerint Tusk épp az ellenkezőjét teszi. „Ez a magatartás egyértelműen pánikreakció a jobboldal elnökválasztási sikerére, amely megingatta hatalmi pozícióját.”

A szakértő hozzátette: „A fenti jogi keretek megsértése nemcsak elméleti probléma, hanem a lengyel társadalom mindennapi tapasztalatává vált.” Az SW Research 2025 januári közvélemény-kutatása szerint „a lengyelek 34,8 százaléka úgy látja, hogy a jogállamiság helyzete romlott Tusk kormányzása alatt”, míg az IBRIS októberi felmérése szerint „a megkérdezettek 65,4 százaléka véli úgy, hogy a Tusk-kormány rosszabbul teljesít a vártnál.”

Végül ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: „Tusk kijelentése és politikai magatartása nemcsak a lengyel alkotmányos rendet veszélyezteti, hanem az Európai Unió jogállamisági elveinek hitelességét is próbára teszi.”

Az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése kettős mércét mutat: miközben Lengyelországban a bírói függetlenség megítélése az egyik legalacsonyabb az uniós tagállamok között, a Bizottság mégis enyhébb hangvételt alkalmaz Tusk kormányával szemben, míg Magyarországgal szemben sokkal kritikusabb.

A szakértő szerint ez a hozzáállás „nemcsak a jogállamiság fogalmát üresíti ki, hanem a közép-európai együttműködést is gyengíti”, hiszen „a Tusk-féle, Brüsszelhez igazodó politika fokozatosan megbontja a visegrádi országok egységét”. „Miközben Magyarország továbbra is a nemzeti szuverenitás védelmében és a régió érdekérvényesítésének erősítésében érdekelt, Lengyelország jelenlegi kormányzása egyre inkább külső politikai érdekekhez igazodik, ezzel gyengítve a V4-ek egységét.”

Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Fotó: SEBASTIAN ELIAS UTH)