Ukrán beismerés: a Barátság vezeték elleni támadásokkal zsarolják Magyarországot

Ismét csapás érte a Barátság kőolajvezetéket, amely Magyarország és Szlovákia energiaellátásának egyik fő pillére. A támadás egyértelműen politikai üzenetet hordoz: Ukrajna Orbán Viktor vétójára válaszol így az uniós csatlakozási tárgyalások körüli vitában.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen Forrás: AFP

Ukrajna és Moldova szétválasztásának veszélye

A helyzet hátterében az áll, hogy Brüsszelben egyre komolyabban foglalkoznak az úgynevezett „decoupling”, vagyis Ukrajna és Moldova különválasztásának lehetőségével. Több uniós fővárosban is felmerült, hogy Moldovát előreengednék a tárgyalásokban, miközben Ukrajna a magyar vétó miatt elakadna. Volodimir Zelenszkij emiatt kijelentette: 

Nem lehet szétválasztás Ukrajna és Moldova között. Szerintem ez egyszerűen nagyon rossz lépés lenne, és ha ilyen szétválasztás megtörténik, az automatikusan azt jelenti, hogy Európa megosztott.

Brüsszelben azonban más logika érvényesül: szeptemberben parlamenti választásokat tartanak Moldovában, és ha a jelenlegi proeurópai vezetés veszít, az oroszbarát erők kerülhetnek előtérbe. 

Ezért sokan sürgetik a tárgyalások mielőbbi elindítását, még akkor is, ha ezzel Ukrajnát hátrébb sorolják.

Orbán Viktor vétója és a magyar álláspont

A magyar kormány álláspontja következetes: nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós előrehaladását, mert ez komoly gazdasági és biztonsági kockázatokat hordozna. Orbán Viktor világossá tette, hogy Magyarország élni fog a vétójogával, amely minden tagállam számára törvényes és legitim eszköz az érdekei védelmére. 

Budapest emlékeztet: az uniós bővítés csak teljes konszenzussal haladhat előre, és Magyarország ebben a kérdésben az ország hosszú távú érdekeit tartja szem előtt.

A Barátság vezeték elleni támadás azonban azt mutatja, hogy Ukrajna nyílt zsarolásig jutott el. A vezeték elleni csapás közvetlenül Magyarországot sújtja, és azt a látszatot kelti, mintha Kijev a létfontosságú energiaellátást fegyverként használná. 

Bár hivatalosan az ukrán vezetés tagadja az összefüggést, a körülmények nyilvánvalóak: az akció üzenete Orbán Viktornak szólt.

Szeptember elején Koppenhágában, majd 16-án Brüsszelben tartanak uniós tanácskozásokat a bővítésről. Ha addig nem születik döntés, a moldovai választások után hónapokra lekerülhet a napirendről a kérdés. 

Ezért Ukrajna most minden eszközt – diplomáciai nyomást, nemzetközi közvetítést és immár katonai fenyegetést is – bevetett.

Magyarország a támadás célkeresztjében

Az ukrán csapások azonban túlmutatnak a politikai üzeneten: közvetlenül veszélyeztetik Magyarország energiaellátását, és komoly károkat okoznak a kétoldalú kapcsolatokban. 

Kijev ezzel a lépéssel nemcsak Brüsszelt, hanem Budapestet is sarokba akarja szorítani. 

A támadás jól mutatja, hogy Ukrajna számára az uniós csatlakozás érdekében még a szomszédos országok ellátásának kockáztatása sem tabu. Magyarország álláspontja ezzel szemben következetes: a vétójog gyakorlása legitim eszköz, amely az ország érdekeinek védelmét szolgálja. A Barátság elleni támadás viszont azt bizonyítja, hogy Ukrajna hajlandó nyíltan szembefordulni a szomszédaival, ha azok nem támogatják feltétel nélkül törekvéseit.

Brüsszel Ukrajnát védi a magyar panaszokkal szemben

A Barátság kőolajvezeték elleni támadás után a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter egyértelműen kijelentette: 

Az éjszaka folyamán kaptuk a hírt, hogy ismételten – rövid időn belül immár harmadszor – támadás érte a Barátság kőolajvezetéket az orosz–belorusz határnál. A Magyarországra irányuló kőolajszállítás újra leállt

Ennek ellenére az Európai Bizottság szóvivője, Eva Hrnčířová kedden arról beszélt, hogy a támadás 

nem befolyásolja Magyarország és Szlovákia ellátásbiztonságát. 

A brüsszeli testület azt is hozzátette, hogy nincs egyértelmű információjuk arról, ki hajtotta végre a csapást, és hangsúlyozták: a szállítások biztonsága a bizottság számára elsődleges. A brüsszeli álláspont azonban szembemegy a magyar tapasztalatokkal, hiszen Budapest szerint az ukrán akció ténylegesen ellátási zavarokat okozott, és felmerült annak lehetősége is, hogy Magyarország az áramexport felfüggesztésével válaszoljon.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)