Nawrocki visszahozza a lengyel jobboldali külpolitika alapjait – Ukrajna ügyében viszont törés látszik

Karol Nawrocki megválasztása egyszerre jelent folytonosságot és korrekciót a lengyel külpolitikában – mondta a Magyar Nemzetnek Illés Pál Attila, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint az új elnök tudatosan nyúl vissza a jobboldali hagyományokhoz, miközben Ukrajna kérdésében jóval visszafogottabb megközelítést képvisel.

Karol Nawrocki lengyel elnök Fotó: AFP

Ukrajna: itt van a valódi változás

Illés Pál Attila ugyanakkor világossá tette: Ukrajna megítélésében valódi elmozdulás történt. Felidézte, hogy a korábbi jobboldali elnök, Andrzej Duda alatt is nagyon fontos identitásképző ereje volt, s kiemelkedő szerepet is játszott az ukrán ügy támogatása. Ez azonban mára megváltozott. A lengyel társadalom jelentős része most már mást gondol erről – hangsúlyozta.

Illés szerint Nawrocki tartózkodóbb álláspontját nemcsak a háborús fáradtság magyarázza: – Karol Nawrocki nem csak a háborús fáradtság jelentkezése miatt, hanem történészként, ismerve a közel- vagy a régmúlt lezáratlan lengyel–ukrán konfliktusait, eleve tartózkodóbb Ukrajnát érintően, és ez tükröződik eddigi politikájában is.

Nagykövetek nélkül: már most bénultság látszik

Az elnök és a kormány közötti feszültség kapcsán a szakértő így fogalmazott: bizonyos szempontból intézményi bénultságról már most is beszélhetünk. Mint mondta, Lengyelország számára kulcsfontosságú országokban (az Egyesült Államokban vagy Olaszországban) már majdnem két éve nincs nagykövet. Felidézte, hogy 

a Tusk-kormány 2024 első felében, a hatalom átvételét követően visszahívta a hivatalban lévő külképviseleti vezetők egy részét, újakat viszont nem tudott kinevezni, mert az akkori köztársasági elnök, Andrzej Duda nem hagyta jóvá a jelöléseket, és azóta sem történt ebben az ügyben előrelépés.

Ennek gyakorlati következményei is voltak: ez okozott némi fennakadást Karol Nawrocki washingtoni látogatása során. Illés szerint ugyanakkor a kormány és az elnök is látja ennek a veszélyeit.

W tym tygodniu podpisałem kolejnych dwanaście ustaw przekazanych przez Marszałka Sejmu. Łącznie już 144 razy mój podpis znalazł się pod ustawami. Dziś jednak, po raz kolejny, muszę powiedzieć: są granice, których przekroczyć nie wolno. Dlatego zdecydowałem o trzech wetach. pic.twitter.com/1f1kmVGwtd

— #Nawrocki2025 (@Nawrocki25) January 9, 2026

Washington kontra európai fősodor

A kutató szerint Nawrocki tudatosan szakít az európai fősodor logikájával. Mint mondta: Karol Nawrocki határozott elképzelésekkel érkezett a lengyel politikai életbe: euroszkeptikus, teljes mértékben elutasítja a Brüsszellel azonosított ideológiai alapú politizálást.

Ide sorolta a jogállamisági kérdéseket, az LMBTQ-terjeszkedést, a zöldpolitikát és a centralizációs törekvéseket. Illés hangsúlyozta,

nem hisz abban, hogy a háború miatt a német–orosz együttműködés véglegesen szétszakadt és felbomlott, és nehezen is lehetne elképzelni, hogy Nawrocki a megválasztását követően hirtelen az európai fősodor lelkes támogatójaként aposztrofálja magát.

Ugyanakkor jelezte, ez nem azt jelenti, hogy az elnök ne folytatna párbeszédet a német vagy a francia politikai irányítóival, hiszen beiktatását követően járt már Berlinben és Párizsban is.

Határozottabb Ukrajna-politika – nagyobb mozgástér

Az Ukrajnával kapcsolatos új megközelítés hatásairól Illés Pál Attila úgy fogalmazott: Lengyelország más helyre nem tud elköltözni, a geopolitikát megváltoztatni nem lehet. Mint mondta, ezzel mindenki tisztában van, Zelenszkij elnök is, aki ezért a karácsonyi ünnepek előtt még gyorsan ellátogatott Varsóba.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a határozottabb és karakteresebb Ukrajna-politika csak erősíti Lengyelország regionális mozgásterét és külpolitikai pozícióját. Hozzátette: ugyanez igaz a decemberi kormányváltást követően Andrej Babis új kormányára és Csehországra is.

V4 és Három Tenger: pénz és óvatosság

A regionális együttműködésekről Illés hangsúlyozta: a Három Tenger Kezdeményezés a térség 13 uniós államának nem politikai, hanem gazdasági együttműködési fóruma.

Mint mondta, 

az együttműködés középpontjában az infrastruktúra, a közlekedés, az energiahálózat fejlesztése, a digitális célkitűzések megvalósításának felgyorsítása áll, vagyis költséges projektek.

Szerinte az orosz–ukrán háború befejezéséig ennek kevés az esélye, ugyanakkor az együttműködésben rejlő lehetőségek jelentősek. A visegrádi együttműködés kapcsán úgy fogalmazott: óvatos előrelépést láttunk, emlékeztetve arra, hogy 2025 decemberében Esztergomban a köztársasági elnökök már találkoztak, és elképzelhető a folytatás is.

Magyar szempont: március 23.

A 2027-es parlamenti választásokig tartó időszakról Illés Pál Attila magyar nézőpontból így fogalmazott: – Magyar szempontból az a legfontosabb, hogy az új lengyel elnök bátran álljon ki a magyar–lengyel barátság mellett. Mint mondta, erre hamarosan lesz is lehetőség, közeleg március 23., ami a hivatalos magyar–lengyel barátság napja. Hozzátette: 

Fontos lenne, hogy Nawrocki vállalja a közép-európai kooperáció – legyen az V4, Három Tenger vagy más együttműködés – újjáélesztésének koordinálását.

A kutató szerint Nawrocki népszerűségi mutatói továbbra is jól állnak, miközben a kormánypártok a támogatóik nagy részét elveszítették, ami komolyan megkérdőjelezi, hogy a 2027-es választások után képesek lennének-e újra kormányozni.

Végül hangsúlyozta: Reméljük, ez senkit nem befolyásol, és nem vesztegetünk el újabb éveket egy életminőségünk javítása szempontjából is reménykeltőbb közép-európai gazdasági térség kiépítésére.

Borítókép: Karol Nawrocki lengyel elnök (Fotó: AFP)