A vírus az idegrendszert is megtámadja
Az agyat körülvevő folyadék összetétele megváltozik, az agyi képalkotó vizsgálatok pedig szövetelhalást mutathatnak. Az agy elektromos aktivitása alapján gyakran előre jelezhető a betegség súlyossága. A Nipah-vírust a CDC a négyes kategóriájába sorolja.
Ez a legmagasabb besorolás, amelybe az ebola is tartozik.
A vírust elméletben bioterrorizmusra is alkalmasnak tartják. A magas halálozási arány, az emberről emberre történő terjedés lehetősége, valamint a vakcina és a célzott kezelés hiánya miatt a Nipah komoly közegészségügyi fenyegetést jelent, erről korábban lapunk is beszámolt. Súlyos esetekben a vírus az agy azon területeit is károsítja, amelyek az alapvető életfunkciókat szabályozzák, például a pulzust, a vérnyomást és a szemmozgást.
A túlélők gyakran éveken át tartó idegrendszeri problémákkal és tartós fáradtsággal küzdenek.
A fertőzést jellemzően vérvizsgálat útján diagnosztizálják. Jelenleg nincs kifejezetten a Nipah ellen kifejlesztett vakcina vagy gyógyszer. Az orvosok támogató kezelést alkalmaznak, súlyos esetekben lélegeztetőgépre is szükség lehet. Egyes esetekben a Ribavirin nevű gyógyszer kedvező hatást mutatott, de az eredmények nem egyértelműek. A védekezés ezért elsősorban a megelőzésre épül. A Nipah-járványok szinte minden évben megjelennek Ázsia egyes részein, leggyakrabban Bangladesben és Indiában.
A vírus december és május között terjed leginkább, a denevérek szaporodási időszakában.
Világszerte eddig körülbelül 754 fertőzést jelentettek, de a valós szám ennél magasabb lehet. Az Egyesült Államokban eddig nem regisztráltak Nipah-fertőzést, Európában sem fordult elő eset. Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Nipah-vírus okozta járványok megelőzésén dolgoznak magyar tudósok.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!