Zelenszkij már egyszer beavatkozott egy választásba

Az ukrán elnök nem először avatkozik bele egy másik ország demokratikus választásába. Volodimir Zelenszkij korábban gőzerővel támadta a szuverenista jobboldalt, és egyértelműen Donald Tusk mellett tette le a voksát – hívta fel rá a figyelmet Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója közösségi oldalán.

Fotó: SERGEI GAPON Forrás: AFP

Az ukrán elnök már 2023-ban Lengyelországban is beavatkozott a néppárti jelölt, Donald Tusk oldalán – írta közösségi oldalán Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója. A szakértő emlékeztetett rá, hogy néhány héttel a lengyel választás előtt Volodimir Zelenszkij folyamatosan támadta a jobboldali szuverenista kormányt. 

Volodimir Zelenszkij korábban is beavatkozott már egy másik ország demokratikus választásába 
Fotó: NurPhoto/Andrzej Iwanczuk

A 2023-as parlamenti választás után annak ellenére át kellett adnia a hatalmat a szuverenista Jog és Igazságosságnak (PiS), hogy magabiztosan legyőzte Donald Tuskot és a Polgári Platformot. A koalícióképességét azonban előtte elhanyagolta, aminek a fenntartása a lengyel arányos választási rendszerben kulcsfontosságú lett volna – írta bejegyzésében Rosonczy-Kovács. 

A szakértő szerint ebben pedig nagyon nagy szerpe volt az ukrán elnöknek, aki lényegében egész pályás letámadást indított a szuvenerista jelölttel, Mateusz Morawieckivel szemben. Az ENSZ közgyűlésében elmondott beszédében egyértelműen arra utalt, hogy az akkori lengyel vezetés Moszkva érdekeit szolgálta. Az elhangzottak miatt Varsóban bekérették Ukrajna lengyelországi nagykövetét.

Zelenszkij hazafelé tartva nem találkozott az őt segítő állam- és kormányfők egyikével sem, ellenben kitüntetett két, híresen kritikus újságírót.

Folyamatos volt az adok-kapok amiatt is, hogy az olcsó, ellenőrizetlen ukrán gabona jogellenes módon elárasztotta Lengyelországot. Mateusz Morawieckinek nyíltan fel kellett szólítania Zelenszkijt, hogy soha többé ne sértse meg a lengyeleket. 

Zelenszkij és Ukrajna érdeke, hogy minél több országra kiterjessze a háborút. Leköszönése után Andrzej Duda korábbi államfő beszélt arról az ismert riporternek, Bogdan Rymanowskinek adott életútinterjúban, hogy az ukrán államfő nagy nyomást helyezett rá, hogy Lengyelország lépjen be a háborúba: „A kezdetektől azon voltak, hogy mindenkit bevonjanak a konfliktusba – ideértve akár a NATO-országokat is” – mondta.

E törekvése jegyében a választási kampányban azt az oldalt támogatta nyíltan Zelenszkij, akitől azt remélte: hatalomra kerülése esetén nem a béke elérésében, hanem a háború fenntartásában lesz érdekelt. Lengyelországban így is történt; amíg a jobboldali Karol Nawrocki ma arról beszél, hogy segíteni kell Donald Trump béketörekvéseit, addig Tusk a háborús pszichózis fenntartását célozza: „Vagy ma a pénzünk, vagy holnap a vérünk” – mondta például decemberben az Európai Tanács ülésén – emlékeztet a szakértő.

Rosonczy-Kovács szerint a 2023-as lengyel példa is megerősíti azt, ami nyilvánvaló, azaz hogy az ukrán vezetés érdeke, hogy más országokat is bevonjon a háborúba, tehát az ukrán vezetés érdeke, hogy minél kevesebb olyan kormány legyen Európában, amely az azonnali tűzszünetet és a békét szorgalmazza. 

A Fidesz–KDNP kormánya Magyarországon ilyen, a békét szorgalmazó ország. Ahogyan 2023-ban Lengyelországban, úgy most, 2026-ban Magyarországon próbál beavatkozni Ukrajna a választásba, hogy olyan erő győzzön, amely kiszolgálja az Európai Néppárt háborús törekvéseit és támogatja Ukrajna pénzügyi támogatását. Lengyelországban ezt a szerepet a PO, Magyarországon a Tisza, az Európai Néppárt helyi pártjai töltik be

– zárta bejegyzését az elemző. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Fotó: AFP)