Pofára estek az ellenzők: atomenergia-pártivá váltak az európaiak

A nukleáris erőműveket elutasítók aránya harmadára csökkent, a támogatóké pedig több, mint kétszeresére növekedett tíz év alatt az Európai Unióban. A leginkább atomenergia-párti tagállam Magyarország, ahol 75 százalék támogatja, 22 százalék elfogadja és mindössze 3 százalék ellenzi a technológiát.

2026. 02. 05. 6:27
A Civaux atomerőmű hűtőtornyai (Fotó: AFP)
A Civaux atomerőmű hűtőtornyai (Fotó: AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A radikális zöldpártok ideológiavezérelt energiapolitikája egyre inkább kikopik az európai közvéleményből, és a helyét józan megfontolások veszik át. Az elmúlt tíz év folyamatai – éghajlatvédelmi ambíciók növekedése, energiaválság, orosz-ukrán háború – rámutattak, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen elemét jelenti a biztonságos, megfizethető és alacsony károsanyag-kibocsátású energiamixnek. A pragmatikus következtetés nemcsak a szakmai szervezetek, de az európai polgárok véleményében is egyre markánsabban megjelenik – olvasható a Századvég elemzésében.

Atomenergia-pártivá váltak az európaiak (Forrás: Századvég)
Atomenergia-pártivá váltak az európaiak (Forrás: Századvég)

A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei rámutatnak, hogy az uniós lakosság atomenergiával kapcsolatos megítélése jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedben. Míg 2016-ban a véleménnyel rendelkezők 45 százaléka ellenezte és 17 százaléka támogatta a technológiát, az arányok 2026-ra csaknem megfordultak: 15 és 37 százalékra. 

Tanulságos, hogy az átrendeződés csak részben magyarázható az energiaválság és az orosz-ukrán háború következményeivel, ugyanis a tendencia már korábban elkezdődött.

Noha a vizsgált időszakban valamennyi uniós tagállamban javult az atomenergia megítélése, az országok között továbbra is jelentős különbségek vannak, amelyeket a technológia helyi energiamixben betöltött szerepe és a politikai viták alakulása is befolyásolnak. A legnagyobb – 50 százalékot meghaladó – támogatottság Magyarországon (75 százalék), Csehországban (56 százalék), Bulgáriában (55 százalék) és Franciaországban (51 százalék) mérhető. A nukleáris alapú energiatermelés mind a négy országban legalább egyharmados súllyal jelenik meg a villamosenergia-mixben, és az atomenergia-ellenes mozgalmak egyik országban sem tudtak áttörő eredményeket elérni.

Egyre népszerűbb az atomenergia (Forrás: Századvég)
Egyre népszerűbb az atomenergia (Forrás: Századvég)

Ezzel szemben a legnagyobb arányban (43 százalék) Ausztriában utasítják el ezt az energiatermelési módot, ahol bár korábban építettek atomerőművet, de azt egy 1978-as népszavazás nyomán soha nem indították be. Ezen túl, az ellenzők aránya csak olyan országokban éri el a 30 százalékot (Ciprus, Málta, Írország, Görögország és Portugália), ahol nem üzemelt nukleáris létesítmény. Sokatmondó azonban, hogy a 2016-os adatfelvétel óta még Ausztriában is csaknem felére csökkent a technológiát elutasítók aránya: 78-ról 43 százalékra.

Egyre népszerűbb az atomenergia

A társadalmi megítélés átalakulása a „középmezőnyből” több országban politikai változásokat is indukált. 

Belgium, Hollandia és Svédország például pár éve még ki akarták vezetni a működő erőműveiket, de mostanra új beruházások indítását, vagy a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbítását tervezik.

Spanyolország még fenntartja ugyan leszerelési tervét, de az – különösen a 2025-ös nagy áramszünetet követően – egyre ingatagabb lábakon áll. Olaszország évtizedekkel ezelőtt leállította a létesítményeit, de most újak építését tervezi, és Németországban is egyre gyakrabban felvetik a közelmúltban bezárt blokkok újraindításának, vagy újak nyitásának szükségességét.

Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.