Aki távolról néz rá a mai politikai eseményekre, az könnyen azt gondolhatná, hogy amit látunk, az a szín tiszta őrület, olyan őrület, amelyre még nem volt példa eddig. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint azonban a németek olyanok, amilyenek mindig is voltak.

(Fotó: NICOLAS ECONOMOU / NurPhoto)
Schmidt Mária a Látószög blogon megjelent véleménycikkében felidézi, hogy édesapja okán már korán megismerkedett a német kultúrával, hiszen volt valaki a családban, aki anyanyelvi szinten beszélte a németet. Hozzá fordult akkor is, amikor Angela Merkel akkori német kancellár 2015-ben a migránsok beengedése mellett döntött.
A történész szerint édesapja akkor azt mondta, hogy a németek mindig ilyenek voltak, habár ő maga másra emlékezett.
Igen. De amíg ketté voltak parancsolva és keleti területeik orosz, a nyugati területeik meg amerikai megszállás alatt voltak, a nyugatiak, akikkel találkoztam, akiket megismertem, másnak tűntek. Másképp viselkedtek. Jómódban éltek, legalábbis hozzánk képest, elegánsan öltözködtek és volt bennük egyfajta nagyvonalúság. A keletnémetek tartották a vonalat, teljesen ideológiai alapon álltak, és hivatásuknak tekintették, hogy minket, magyarokat is vonalas marxistává kényszerítsenek
– írta.
A történész azonban hangsúlyozta, hogy kilencven után változott a helyzet, az újraegyesítéssel pedig „ismét megjelentek a, kicsinyes, fösvény, fantázia nélküli, alkalmatlan, de végtelenül arrogáns politikusaik és megmondóik”, akik „kaszárnya stílusban érintkeznek alattvalóikkal és velünk is”.
A Terrorháza Múzeum igazgatója szerint a német elit – különösen a nyugatnémet – azonban sosem bocsátotta meg, hogy kényelmes, nyaralásokkal és minőségi borokkal kipárnázott, felelősség nélküli életét tönkretette az újraegyesítés. Ebben pedig hazánknak is szerepe volt, miután Magyarország kockázatot vállalva nyitotta meg nyugati határát a kommunizmus elől menekülő németek előtt.
Schmidt Mária szerint ugyanezen okokra vezethető vissza a német oroszellenesség is, hiszen a Szovjetunió felbomlása, a hadsereg kivonulása ugyanúgy hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak által megszállt nyugatnémeteknek fel kellett adni addigi életüket.
„Minden befolyásukat latba vetették az egységesülés ellen, amit ugyan nem tudtak megakadályozni, de arról gondoskodtak, hogy az egykori »oszik« még mindig, harmincöt év múltán is másod-, sőt harmadrangú polgárok legyenek”– írta a történész.
A holokausztra épülő németek identitása kettős. Be akarják bizonyítani, hogy belőlük lett a világ legjobb, legerkölcsösebb népe. Nagyhatalmi ambíciójukat most erre az erkölcsi piedesztálra állva élik ki. Közben, a zsigereikben büszkék arra, amit a Harmadik Birodalom fess egyenruháiba bújtatott katonái elértek. Talán ez az ukrán–német szerelmi viszonynak az oka, vagy inkább a magyarázata. A második világháború alatti közös küzdelmek, a Banderával és a banderistákkal együtt elkövetett elképesztő mértékű zsidóirtás és a vlaszovistákkal vállt vállnak vetve vívott oroszellenes harc
– emelte ki a Terrorháza Múzeum igazgatója.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!