Megdöbbentő lépésre készült Dánia Grönlandon, Trump válaszára figyel a világ

Elképesztő részletek kerültek napvilágra arról, milyen lépésekre készült Dánia az év elején, egy esetleges válsághelyzetben. Sajtóinformációk szerint a dán hadvezetés még azt a lehetőséget is mérlegelte, hogy megsemmisíti a Grönlandon található kulcsfontosságú repülőtéri kifutópályákat, amennyiben az Egyesült Államok katonai erővel próbálná megszerezni a stratégiai jelentőségű szigetet.

Dán katonahajó a nyugat-grönlandi Nuuk kikötőjében Fotó: Ina Fassbender Forrás: AFP

Dánia készült a konfliktusra

Ennek részeként 2026 januárjában Grönlandra vezényelt katonák robbanóanyagokat vittek magukkal, hogy szükség esetén megsemmisítsék a kulcsfontosságú kifutópályákat Nuukban és Kangerlussuaqban. A cél az volt, hogy megakadályozzák az amerikai katonai repülőgépek leszállását. A katonák emellett vérkészleteket is szállítottak a szigetre, felkészülve egy esetleges fegyveres konfliktus sebesültjeinek ellátására.

A jelentések szerint Dánia nem maradt egyedül: Franciaország és Németország is támogatta a koppenhágai vezetést, és a közös katonai jelenlétet megerősítették a térségben. Egy többnemzeti kontingens érkezett Grönlandra, hivatalosan hadgyakorlat címén, valójában azonban elrettentési céllal.

A háttérben az a félelem állt, hogy Washington – a venezuelai villámakció után – akár egy NATO-szövetséges ellen is kész lehet erőt alkalmazni. Dán védelmi források szerint a cél világos volt: olyan helyzetet teremteni, amelyben egy amerikai katonai akció túl nagy költséggel járna.

Bár a dán hadsereg tisztában volt vele, hogy önmagában nem tudná megállítani az amerikai haderőt, a kifutópályák felrobbantása jelentősen megnehezítette volna egy gyors megszállás végrehajtását.

Végül enyhült a feszültség

A válság végül diplomáciai úton mérséklődött. Trump később kijelentette, hogy nem kíván erőt alkalmazni, és tárgyalásos megoldást sürgetett Grönland ügyében.

Borítókép: Dán katonahajó a nyugat-grönlandi Nuuk kikötőjében (Fotó: AFP/Ina Fassbender)