Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy egy svéd állampolgárt kivégeztek Iránban – fogalmazott a svéd külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a történtekért kizárólag Teheránt terheli felelősség. A kivégzett férfi nevét a hatóságok nem hozták nyilvánosságra, írja a Politico.
A svéd külügyminisztérium közleménye szerint Stockholm többször is felvetette az ügyet az iráni hatóságoknál, és követelte a jogállami normák betartását. Stenergard szerint azonban „egyértelmű, hogy az eljárás, amely a svéd állampolgár kivégzéséhez vezetett, nem volt tisztességes”.
A miniszter ismételten elítélte a halálbüntetést, amelyet „embertelennek, kegyetlennek és visszafordíthatatlannak” nevezett.
Hozzátette: európai uniós partnereivel együtt Svédország minden körülmények között ellenzi annak alkalmazását, és továbbra is fellép az iráni emberi jogi visszaélések ellen.
Az eset egy különösen érzékeny időszakban történt: immár harmadik hete tart a Egyesült Államok és Izrael konfliktusa Iránnal, miközben a teheráni vezetést régóta bírálják az emberi jogok megsértése miatt. Az utóbbi időben ezt tovább erősítette az országos tüntetések erőszakos leverése.
Iránban korábban nyugati állampolgárokat is fogva tartottak, köztük Ahmadreza Djalali iráni–svéd tudóst, akit 2016 óta börtönben tartanak Iránban, és halálra ítéltek Izraelnek való kémkedés vádjával; valamint Johan Floderust, egy EU-tisztviselőt, akit 2024-ben szabadon engedtek a Teheránnal kötött megállapodás részeként.
A svéd külügyminiszter elmondta: kedden késő este értesült arról, hogy a kivégzés küszöbön áll, és megpróbálta felvenni a kapcsolatot iráni partnerével, sikertelenül. Svédország bekérette az iráni nagykövetet Stockholmban.
Borítókép: Gyászoló nők sétálnak Ali Hamenei ajatollahot ábrázoló transzparens mellett (Fotó: AFP/Atta Kenare)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A kommunista népbiztos tiltott be 1919-ben a Népszava és a Vörös Újság kivételével minden lapot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!