Most dől el, merre tovább: sorsdöntő uniós csúcs kezdődik

Aggasztó döntések várnak az EU vezetőire Cipruson, miközben a Közel-Keleten fokozódik a feszültség és az energiaárak az egekbe szöknek. Ez az első csúcs Orbán Viktor választási veresége óta, ami alapjaiban írhatja át az európai politikát.

Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója az Európai Tanács brüsszeli ülésén (Fotó: AFP)

A csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája a Közel-Keleten zajló háború, különösen az Egyesült Államok és Izrael által indított konfliktus, amely már a nyolcadik hetébe lépett. A vezetők a béke kilátásait, valamint a Hormuzi-szoros lezárásának következményeit vitatják meg. 

A szoros kulcsfontosságú az energiaszállítás szempontjából, lezárása pedig jelentős globális energiaár-emelkedést idézett elő, ami közvetlenül érinti az európai gazdaságokat és a lakosságot. Emiatt az energiaárak csökkentése közös prioritás, bár az ehhez szükséges intézkedések megítélésében már vannak nézetkülönbségek – írja a Politico.

Megosztottság figyelhető meg a biztonságpolitikai válaszlépések terén is.

 Franciaország és Németország például nem ért egyet abban, hogy az EU-nak részt kellene-e vennie a tengeri szállítási útvonalak katonai védelmében. 

Felmerült egy védelmi jellegű misszió lehetősége is, azonban kérdéses az Egyesült Államok szerepvállalása és a konkrét feltételek.

A találkozó másik kulcskérdése az EU következő költségvetése. 

A tárgyalások hagyományosan nehezek: az északi, gazdagabb tagállamok alacsonyabb befizetéseket és szigorúbb költségvetési fegyelmet szeretnének, míg a déli és keleti országok nagyobb költségvetést és a támogatások fenntartását támogatják. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 

az EU-nak 2028-tól évente jelentős összeget kell visszafizetnie a Covid-járvány idején felvett közös adósságból, miközben a geopolitikai feszültségek – különösen az iráni konfliktus – további pénzügyi nyomást jelentenek.

Szintén napirendre kerül az EU kölcsönös védelmi mechanizmusa, amely elvileg kötelezi a tagállamokat egymás megsegítésére támadás esetén. 

Bár ez papíron erős kötelezettség, a gyakorlatban nem világos, hogy pontosan milyen segítséget nyújtanának egymásnak az országok. Ez különösen fontos kérdés Ciprus számára, amely nem tagja a NATO-nak, így más biztonsági garanciákra támaszkodik.

A csúcstalálkozó megszervezése biztonsági szempontból is kihívást jelent, ugyanakkor szimbolikus jelentősége nagy: a ciprusi vezetés abban bízik, hogy hozzájárulhat a turizmus visszaélénküléséhez, miután a térség instabilitása visszavetette az utazási kedvet.

Politikai szempontból az EU előtt változások állnak: több országban új vezetők jelenhetnek meg, de diplomaták szerint egyikük sem lesz olyan befolyásos szereplő, mint Orbán Viktor.