Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Atomfegyverkezés beindítva? Európában sokan úgy értékelik: az Egyesült Államok lépése figyelmeztető jelzés volt arra, hogy Washington támogatása nem magától értetődő. A kontinensen egyre többen beszélnek arról, hogy B tervre van szükség, írja a Bloomberg.
Európa biztonságát évtizedek óta az amerikai „nukleáris ernyő” garantálja: az Egyesült Államok atomfegyverei részben európai bázisokon állomásoznak, miközben a NATO kollektív védelmi rendszere is erre épül. A félelem szerint, ha az amerikai elköteleződés meggyengülne, a kontinens egyedül maradhatna a világ legnagyobb atomarzenáljával rendelkező Oroszországgal szemben.
Jelenleg Európában csak két országnak van nukleáris fegyvere: az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak.
Emmanuel Macron francia elnök a hírek szerint hamarosan beszédet mond, amelyben felvetheti a francia elrettentő erő európai kiterjesztésének lehetőségét. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: egy önálló, páneurópai nukleáris rendszer kiépítése rendkívül költséges és politikailag is kockázatos lenne. A nemzetközi egyezmények megsértése, a súlyos pénzügyi terhek és a potenciális célponttá válás mind komoly dilemmát jelentenek.
Franciaország és az Egyesült Királyság együtt mintegy négyszáz bevethető robbanófejjel rendelkezik. Ez eltörpül az Egyesült Államok mintegy 1670-es számához, és még inkább Oroszország jóval nagyobb arzenáljához képest. Ugyanakkor a francia és brit fegyverek pusztító ereje önmagában is több száz város megsemmisítésére lenne elegendő.
A két ország évente mintegy 12 milliárd dollárt költ atomfegyvereinek fenntartására – ez az összeg meghaladja például Svédország teljes védelmi költségvetésének felét.
Egy ilyen rendszer kiterjesztése vagy új fegyverek fejlesztése további, hatalmas forrásokat igényelne, miközben Európa már most is rekordösszegeket fordít hagyományos fegyverkezésre.
A háttérben zajló egyeztetések – amelyekről több forrás is beszámolt – jellemzően olyan országok között folynak, amelyek amerikai katonai eszközöket fogadnak be, földrajzilag közelebb vannak Oroszországhoz, és közvetlenebb fenyegetést érzékelnek. A megbeszélések érzékenysége miatt többnyire két- vagy háromoldalú formában zajlanak. Eközben a NATO vezetése a transzatlanti egységet hangsúlyozza: Mark Rutte főtitkár többször kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a szövetség mellett.
Donald Trump amerikai elnök többször sürgette Európát, hogy nagyobb részt vállaljon saját védelméből, ám nyilvánosan nem kérdőjelezte meg a nukleáris ernyő fenntartását. Washington hivatalos álláspontja szerint az Egyesült Államok továbbra is biztosítja szövetségesei számára az elrettentést.
A realitás azonban az, hogy egy amerikai szintű, többrétegű nukleáris védelem európai kiépítése jelenleg beláthatatlan költségekkel és politikai kockázatokkal járna. Több szakértő szerint ezért inkább a hagyományos – nem nukleáris – fegyverrendszerek fejlesztése jelenthet reális irányt.
A védelem kérdése kiemelt téma a Müncheni Biztonsági Konferencia (Munich Security Conference) idei ülésén is.
Borítókép: Az egész emberiség számára végzetes következményekkel járna egy totális nukleáris háború (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Az amerikaiak keményen dolgoznak az ukrajnai békéért.
Íme a valóság!
Az utcai igazoltatások félelmet keltenek az emberekben – családok, barátok, szomszédok fordulnak egymás ellen.
Oroszország figyelmeztet!
Az amerikaiak keményen dolgoznak az ukrajnai békéért.
Íme a valóság!
Az utcai igazoltatások félelmet keltenek az emberekben – családok, barátok, szomszédok fordulnak egymás ellen.
Oroszország figyelmeztet!
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Hivatásának kezdetéről, a kommunista diktatúra során átélt keresztényüldözésről, a tüntetés alatt megszólaló harangszóról és a megbocsátásról beszélt lapunknak a kitüntetett ferences.
Hazánkban három-négyszázezer embert érint ez a betegség.
Rövid idő alatt rengetegen töltötték ki a nemzeti petíciót, a magyarok nemet mondanak a háborús tervekre.
Hazánk elejét tudja venni, hogy egy új anyag tömegesen jelenjen meg az utcán.
Íme a valóság!
Az utcai igazoltatások félelmet keltenek az emberekben – családok, barátok, szomszédok fordulnak egymás ellen.
Oroszország figyelmeztet!
MÉLYSZÁNTÁS – A memorandumot 1848. február 26-án adta közre a két hétpróbás anyaszomorító, Karl Marx és Friedrich Engels.
Olaszországban megfilmesítenék a BL-ben 1972 óta nem látott történetet, bár a Bodö/Glimt edzője gyávaságról beszélt.
Régi magyar színésznőóriásokat idéz meg a Víg Szalon szívmelengető előadása.
Kiből lesz golfozó, teniszező és Formula–1-es pilóta? Honnan jönnek a focisták? Mennyibe kerül a sportolás? Körkép következik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!