„A föld megkeményedik az eső után”

– Remélem, hogy a Hableány-katasztrófa áldozatai előtt tisztelgő, hétfőn átadásra kerülő emlékmű nemcsak a koreai, de a magyar emberek számára is jelentőségteljes szimbólummá válik, a két ütköző hajót szimbolizáló gránittömb pedig intő jelként szolgál majd mindenkinek ahhoz, hogy hasonló tragédiák soha többé ne következzenek be – fogalmazott a lapunknak adott interjújában Dél-Korea budapesti nagykövete. Park Chul-mint a tragédia évfordulójának apropóján a hajókatasztrófa felelősei ellen folyó büntetőeljárásokról és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról is kérdeztük.

2021.05.20. Budapest Chulmin Park korai nagykövet Fotó: Kurucz Árpád

– Holnap lesz a második évfordulója Magyarország eddigi legsúlyosabb polgári hajókatasztrófájának, amelyben 28 ember, köztük 26 dél-koreai állampolgár vesztette életét. A Hableány sétahajó balesete nem csupán a Koreai Köztársaságot, de a magyar nemzetet is mélyen megrendítette. Milyen nyomot hagyott a feldolgozhatatlan tragédia a két ország kapcsolatában?

– Egy koreai közmondás szerint „a föld megkeményedik az eső után”, ami arra utal, hogy a baj még szorosabbá teszi a kapcsolatokat. Én magam is úgy gondolom, hogy a magyar kormánynak a baleset körülményeinek a feltárásában való együttműködése, a tragédia áldozatainak emléket állító – hamarosan felavatásra kerülő – emlékmű ötlete, valamint a magyar emberektől kapott, kézzel írott levelek és a baleset helyszínén gyújtott gyertyák mind segítettek feldolgozni a veszteséget. Ez a szolidaritás is hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez.

Szeretném ezért őszinte hálámat kifejezni a Külgazdasági és Külügyminisztérium felé, hogy a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetségével és az V. kerülettel együttműködve emlékhelyet hoz létre a Margit híd pesti hídfőjénél a tragédia emlékére. Ezt mind a koreai kormány, mind az áldozatok családtagjainak a nevében őszintén köszönöm.

Az emlékhely átadására hétfőn kerül sor – ez alkalomból a koreai külügyminisztérium egy magas rangú delegációt küld Budapestre, amely, úgy vélem, egy remek lehetőség lesz a két ország közötti személyes diplomáciai kapcsolatok folytatására.

– A Koreai Köztársaság kormányának volt beleszólása abba, hogy hogyan fog kinézni az emlékmű?

– Az emlékmű felállításával kapcsolatos konzultációk 2019 végén kezdődtek meg a magyar és a szöuli kormány között, a projekt pedig a lankadatlan támogatásuknak és erőfeszítéseiknek köszönhetően válhat most valóra. Tavaly októberben ráadásul a magyar kormány bejelentette, hogy az emlékmű felállítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti, így egy sor adminisztratív, bürokratikus lépcsőfokot át lehetett lépni. Ezt követően folytatódott a közös egyeztetés a magyar kormánnyal magáról az emlékműről. Ebben a folyamatban a gyászoló koreai családok kívánságait is figyelembe vették, a magyar kormány tehát minden részletre odafigyelt.

Remélem, hogy az emlékmű nemcsak a koreai, de a magyar embereknek is jelentőségteljes szimbólummá válik, a két ütköző hajót szimbolizáló gránittömb pedig intő jelként szolgál majd mindenkinek ahhoz, hogy hasonló tragédiák soha többé ne következzenek be.

– Az emlékmű már elkészült, a felelősökkel szembeni büntetőeljárás azonban lassan halad. Milyen kimenetelre számít Dél-Korea a tárgyalásokat illetően?

– Sajnálatos, hogy a Viking Sigyn szállodahajó kapitányának a tavaly márciusban kezdődött tárgyalása a koronavírus-járvány miatt megtorpant. A koreai kormány a gyászoló családokkal együtt reméli, hogy a tárgyalás zökkenőmentesen halad előre, lehetővé téve a baleset okainak az alapos feltárását és a felelős személy ennek megfelelő felelősségre vonását.

Úgy gondolom, hogy csak ezután lelhetnek majd az áldozatok örök nyugalmat, a gyászoló családok pedig enyhülést sebeikre.

Sajnos azonban még a baleset után két évvel sem sikerült vádat emelni a Hableány sétahajót a Margit hídnál elsüllyesztő Viking Sigynt követő másik szállodahajó, a Viking Idun kapitánya ellen, aki a balesetet követően elmulasztotta a tőle elvárható elsősegélynyújtást és mentési feladatokat, és emiatt a baleset sok ártatlan áldozatot követelt. Várjuk az eljárás mielőbbi elindulását. A magunk részéről idén áprilistól ismét hirdetést adunk fel egy napilapban, ugyanis továbbra is azon dolgozunk, hogy a balesetben eltűnt dél-koreai személyt végre visszakaphassa a családja. Az újsághirdetésben az is szerepel, hogy az eltűnt személy megtalálójának vagy a nyomravezetőnek jutalom jár. Ezúton is kérjük a magyar emberek és a média segítségét az ügy előmozdításában.

– 1989-ben Magyarország volt az első kelet-európai ország, amely diplomáciai kapcsolatokat létesített a Koreai Köztársasággal. Ön tavaly decemberben vette át megbízólevelét Budapesten Dél-Korea nagyköveteként. Eddig mi a benyomása az országról?

– Korábban már kétszer is jártam Budapesten hivatalos ügyben, ugyanis a dél-koreai külügyminisztérium európai főosztályának az egykori vezetőjeként magam is felelős voltam a Magyarországgal kapcsolatos feladatokért. Nem tudtam, hogy később nagykövetként fogok majd ide visszatérni, de ez nagy megtiszteltetés számomra. Magyarország sok hasonlóságot mutat Dél-Koreával az etnikai hovatartozás, a nyelv és a történelem tekintetében, ami jó alapként szolgált ahhoz, hogy a két ország 1989-ben felvegye a diplomáciai kapcsolatokat egymással, Magyarország ráadásul az akkori koreai északi nyitás politikájának az első partnere volt. Ezután több szomszédos országgal is felvettük a diplomáciai kapcsolatokat, de Magyarország továbbra is a koreai kormány új északi politikájának legnyugatibb partnerországa és a gazdasági együttműködés regionális központja maradt.

A kapcsolatok felvétele óta eltelt 32 évben pedig a két ország pragmatikus szemlélettel gyors haladást ért el minden téren, de ezek közül a gazdasági területeken elért sikerek emelkednek ki leginkább.

A Koreai Köztársaság az első számú befektető volt Magyarországon 2019-ben, Németországot is megelőzve, az elektromos jármű-akkumulátorokat gyártó koreai cégek pedig minden idők legnagyobb beruházásait hajtják végre Magyarországon. Az itt jelen lévő koreai vállalatok száma ma már a kétszázötvenet is meghaladja, ami a két évvel ezelőttinek majdnem a kétszerese. Jelenleg a Koreai Köztársaság a kumulatív skálán az ötödik legnagyobb befektető az országban. Említésre méltó még, hogy a koreai közösség mérete Magyarországon meghaladja a négyezer-ötszáz főt, ami több mint kétszerese a két évvel ezelőttinek. Ebből hétszázan orvostanhallgatók, illetve gyógyszerészhallgatók. Reméljük, hogy a következő harminc évben a két ország közösen írja majd az elmúlt harminc év csodáinak az új fejezeteit, és arra számítunk, hogy a koreai–magyar kapcsolatok egy még érettebb és még különlegesebb stratégiai partnerségi szakaszba lépnek majd.

Park Chul-min dél-koreai nagykövet szerint a magyarok szolidaritása hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez Fotó: Kurucz Árpád

– Miért vonzó a Magyarország által biztosított befektetési környezet a dél-koreai vállalatoknak?

– A koreai globális nagyvállalatok, például a Samsung SDI, az SK Innovation, a Samsung Electronics, a Hankook Tire, a KDB Bank, a Celltrion és az LG Electronics magyarországi megjelenése ahhoz vezetett, hogy számos koreai beszállítójuk is egymás után jelent meg itt, s ez a koreai vállalatokat beruházásaik további bővítésére ösztönzi. Különösen az elektromos jármű-akkumulátorok terén világszínvonalú technológiákkal rendelkező koreai vállalatok tették Magyarországot európai hídfőállásukká, és ezen a területen továbbra is nagy a beruházási aktivitás. Magyarországon, ahol az autóipar adja a teljes feldolgozóipari termelés mintegy harminc százalékát, nagyon fontos feladat lesz létrehozni egy elektromos járműipari ökoszisztémát, amely a jövő autóiparának a központjává válhat. A koreai elektromosjárműakkumulátor-gyárak fejlődése nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyarországi elektromos járműipar vezető szerepbe kerülhessen Európában, és erre koreai nagykövetként nagyon büszke vagyok. Az SK Innovation egyébként Iváncsát választotta második beruházási helyszínének, és az év elején bejelentette egy újabb 2,1 milliárd eurós zöldmezős beruházás tervét. Az iváncsai gyár teljes gyártókapacitása a befejezés után várhatóan eléri majd a 30 GWh-t, ami a legnagyobb lesz az SK Innovation külföldi üzemei között. A Samsung SDI közben egy második gyár építését tervezi Gödön, és februárban további 700 millió eurós beruházási tervet jelentett be, aktívan folytatva a gyártókapacitásuk bővítését. S hogy miért vonzó Magyarország? Mert hét ország határolja, ahonnan Nyugat-Európa, a Balkán és a Független Államok Közösségéhez tartozó országok is könnyen elérhetők.

Nem meglepő tehát, hogy sok koreai vállalat választja Magyarországot az Európába való belépés bázisaként. A magyar kormány aktív befektetéseket ösztönző politikája szintén fontos tényező volt a koreai vállalatok magyarországi beruházási döntéseiben: olyan vállalkozásbarát intézkedéseket vezettek be, mint például a társasági adó csökkentése a piacra belépő vállalatoknak, a befektetési ösztönzők bővítése, valamint az úgynevezett VIP befektetői státus biztosítása. Ezek mind stabil gazdasági környezetet biztosítottak a koreai befektetésekhez.

Magyarországon ráadásul a GDP 26 százalékát a gyártásorientált ipar adja, amely szintén kedvező környezetet biztosít a koreai vállalatok megjelenéséhez. Nem mellesleg az országban a koreai vállalatok szempontjából megbízható alkatrészgyártók vannak jelen, vagyis a kapcsolódó területeken már kialakult egy globális ellátási lánc, így a koreai vállalatok stabilan bővíthetik termelési tevékenységüket. Az a tény, hogy a feldolgozóipar a koreai vállalatok teljes beruházási összegének a 68 százalékát tette ki 2020-ban, szintén azt mutatja, hogy Magyarország gyártásközpontú gazdasága ösztönző környezetet biztosít a koreai befektetőknek.

– 2019 decemberében megnyitotta kapuit a budapesti Koreai Kulturális Központ új épülete, ezzel egyidejűleg pedig Szöulban létrehozták a Magyar Kulturális Központot is. Hogyan jellemezné a két ország közötti kulturális kapcsolatokat?

– A koreai kultúra, mint például a K-Pop (koreai popzene – a szerk.), a koreai sorozatok és filmek világszerte nagy népszerűségnek örvendenek, és Magyarországon is sokan rajonganak a kultúránkért. Ennek mi nagyon örülünk. Bár Magyarország Közép-Európa egyik kulturális központja, amely jelentős vonzóerővel bír a kultúra és a művészetek iránt érdeklődőknek, úgy vélem, kellene még több lehetőség arra, hogy a koreaiak megismerhessék a magyar kultúrát. Ebben a tekintetben nagyon fontos és tartalmas volt a két ország közötti kapcsolatok felvételének a harmincadik évfordulója, két éve ugyanis Magyarország fővendégként vett részt a Szöuli Nemzetközi Könyvkiállításon, és bemutatta a koreai közönségnek a magyar irodalmat. A Cheongju kézműves-biennálén szintén találkozhattak a koreaiak a magyar kultúrával, például hagyományos magyar kézműves-kiállításokkal, magyar filmek vetítésével és magyar ételkóstolóval. A Budapesten működő Koreai Kulturális Központ 2019 végén költözött át a II. kerületi Frankel Leó utcában lévő új és saját épületébe – itt érdemes megemlíteni, hogy méretét és funkcióját tekintve a világon működő 32 Koreai Kulturális Központ közül ez a legnagyobb.

Amint a koronavírus-helyzet javulni fog, az intézmény ismét aktív szerepet fog játszani a kulturális csereprogramok és cserekapcsolatok terén.

Meggyőződésem, hogy az országaink közötti jó kapcsolatok fenntartásához elengedhetetlen, hogy a két ország kölcsönösen elősegítse a másik ország irodalmának a megismerését és növelje annak népszerűségét. Ezért nagyon biztató, hogy Dél-Koreában megnyílt a Magyar Kulturális Központ, és így a jövőben várhatóan a két ország kulturális központjai különféle csereprogramokkal fogják tovább erősíteni a két nép barátságát.

Park Chul-min szerint az országok közötti jó kapcsolatok építéséhez kulcsfontosságú, hogy a két ország kölcsönösen elősegítse a másik ország irodalmának a megismerését és növelje annak népszerűségét. Fotó: Kurucz Árpád

– Noha a pandémia miatt idén csak videokonferencia keretében kerül megrendezésre, Dél-Korea lesz a házigazdája a több száz kormányzatot, vállalkozást és civil szervezetet összefogó Partnerség a zöldnövekedés és más globális célkitűzések (Partnering for Green Growth and Global Goals 2030 – P4G) elnevezésű szervezet soron következő csúcstalálkozójának. Milyen célokat tűzött maga elé Szöul a konferenciára?

– A P4G Szöul csúcstalálkozót jövő héten, május 30. és 31. között rendezik meg, a konferencián pedig kitűzik a 2030-as fenntarthatósági célokat, illetve egy globális tanácsot hozunk létre az éghajlatváltozás kihívásaival kapcsolatos célok elérésére. Az idei csúcstalálkozó témája az Inkluzív zöldrehabilitáció a szén-dioxid-semlegesség felé, és célja a szén-dioxid-semlegesség elérése egy olyan környezetbarát gazdaság helyreállításával, amelyben a fejlődő országok és a kiszolgáltatott csoportok sincsenek marginalizálva. A konferencián számos állami vezető és sok nemzetközi szervezet vezetője is részt vesz, tekinthető tehát egy fórumként is, ahol lehetőség van az éghajlatváltozás okozta kihívások megbeszélésére.

Úgy tudom, hogy Magyarország is tervezi nemzetközi események megrendezését az év második felében a fenntartható növekedés érdekében, például a Planet Budapest ’21-et, valamint Magyarország személyes elnöki tagsággal képviselteti magát a Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületben is. Ez számomra azt jelenti, hogy a magyar kormányt és a magyar embereket érdeklik az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések.

A P4G szöuli csúcstalálkozó egyébként várhatóan jó ugródeszkaként szolgál majd az idén tervezett más éghajlatváltozási csúcstalálkozóknak, ezért feltétlen számítunk a magyar kormány és a magyar emberek érdeklődésére. A konferenciát bárki élőben követheti regisztráció nélkül is az esemény hivatalos honlapján.