A 24 éves menedékkérő, Alaa Seikhi mindvégig ártatlanságát hangoztatta, tegnap is arra kérve a bírót, mentse fel a vádak alól, ne ő váljon a chemnitzi támadás másik áldozatává. Az ügyészség szerint azonban minden kétséget kizáróan a szíriai férfi ölte meg a 35 éves Daniel Hilliget tavaly augusztus 26-án, miután a férfiak szóváltásba keveredtek a szász városban. Alaa Seikhi tettestársa egy szintén menedékkérő, a Farhád A.-ként azonosított iraki férfi volt, akit azonban azóta sem talál a rendőrség, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. A tegnapi ítélet nem jogerős, a férfi ügyvédei fellebbeznek.
A tavalyi gyilkosság után hetekig tartó tüntetések robbantak ki Chemnitzben, amelyeket a liberális sajtóorgánumok és politikusok neonáci megmozdulásoknak tituláltak. Nagy port kavart akkoriban az a felvétel, amelyen az látható, hogy németek üldözőbe vesznek két arab férfit. Ezt számos német politikus, köztük Angela Merkel kancellár is hajtóvadászatnak nevezte. – A chemnitziek közül sokan azon bosszankodtak, hogy a gyilkosságról alig esett szó, csak a tüntetőkről.
Pedig egy átlagos, munkába járó, adófizető polgár miért ne mehetne ki az utcára és nyilváníthatná ki véleményét, hogy nem ért egyet ezzel a migrációs politikával? – tette fel a kérdést a Deutsche Welle hírportálnak nyilatkozó Karsten Hilse, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) politikusa.
Fotó: Reuters
A tegnapi bírósági döntés és a gyilkosság közelgő évfordulója is hatással lehet a szeptember elsején Szászországban sorra kerülő tartományi választásra, ahol az elmúlt években a bevándorlásellenes AfD jelentősen megnövelte támogatottságát. Friss felmérések szerint a pártra a szavazók 26 százaléka adhatja a voksát – öt évvel ezelőtt 9,7 százalékot kaptak –, míg a vezető helyen továbbra is Angela Merkel kancellár CDU-ja áll 28 százalékkal. Szintén tartományi választást tartanak aznap Brandenburgban, illetve október 27-én Türingiában: ezekben a keletnémet tartományokban is erőteljes szereplésben bízik az AfD.
A chemnitzi események újfent éles társadalmi vitát váltottak ki a bevándorlásról Németországban, ahol a szövetségi statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint tavaly meghaladta a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya.
