Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi szakértői csapatának a kínai Vuhanban lefolytatott átfogó vizsgálata szerint a legkevésbé valószínű, hogy az új koronavírus laboratóriumból szabadult volna el. A szervezet előzetes jelentése szerint arra sincs bizonyíték, hogy a vírus 2019 legvége előtt kezdett volna terjedni. A tudósok négy lehetséges terjedési forrást neveztek meg.
Fotó: Roman Pilipej / MTI/EPA
Ezek közül a legvalószínűbb, hogy egy magángazdaságban nevelt, nem sokkal korábban befogott vadállat, mégpedig denevér volt a közvetítő vírushordozó.
Arra sem találtak bizonyítékot, hogy más állat is megfertőződött volna, aminek segítségével az emberre terjed át a kór. „A SARS-CoV–2 vírus lehetséges hordozójának kiléte bizonytalan” – szögezi le a jelentés. A közvetlen átviteli valószínűségi listán olyan állatok szerepelnek, amelyek hasonló koronavírus-törzset hordoznak, ilyen állat a denevér vagy a tobzoska. Lehetséges, de nem valószínű, hogy importált fagyasztott élelmiszerből „olvadt ki” a vírus,
a legkisebb valószínűsége pedig annak van, hogy laboratóriumból, valamilyen baleset folytán került volna ki a kórokozó.
Amerikai fővirológusok és infektológusok véleménye ellenére ez utóbbi azért rendkívül valószínűtlen, mert nincs nyoma annak, hogy a SARS-CoV–2-vel szoros kapcsolatban álló vírusok vagy genomjaik felbukkantak volna 2019 decembere előtt kínai laborokban. Egyébként már ezt állítják hónapok óta független kutatók is,
ugyanis a vírus genomtesztjei arra utalnak, hogy nem laboratóriumban állították elő, hanem természetes módon állatok közvetítették
– ahogy ez történt 2002–2004-ben is, amikor a SARS világszerte nyolcezer embert fertőzött meg. Döntő bizonyíték híján az sem nagyon hihető, hogy fagyasztott élelmiszerrel jött volna a vírus külföldről.
Fotó: Roman Pilipej / MTI/EPA
Nem világos a vuhani Huanan halpiac szerepe sem. Lehetséges, hogy nem a piac volt az eredeti forrása a fertőzésnek, ám az ott megforduló embertömeg felgyorsíthatta a terjedést. A vírus ugyan nyomokban előfordult a piacon, de sohasem a kínált állatokból vagy más élelmiszerekből vett mintákban; ráadásul arra is van bizonyíték, hogy a vírus már az emberek között volt, mire a Huanan és más piacon kitört a tömeges fertőzés. Így helytálló lehet az a következtetés, hogy Vuhanban a fertőzés első átadása 2019 decemberében, nincs kapcsolatban a Huanan piaccal.
A jelentés továbbá megjegyzi, hogy további vizsgálódások lennének szükségesek az eredetileg a természetben élő állatokat nagy tömegben tenyésztő farmokon.
„Noha a legközelebbi vírustörzset denevérekben találtuk, az evolúciós távolság ezek között a vírusok és a SARS-CoV–2 között több évtizedes, s a lánc több szeme hiányzik” – írja a tanulmány. Olyan állatok, mint a nyérc vagy a nyúl szintén fogékony a vírusra, ráadásul tény, hogy számos városban a nyérctenyészetek a felelősek a Covid–19-járvány helyi kitöréséért.
