Alkotmányos a kárpátaljai magyarokat sújtó ukrán nyelvtörvény

Ötvenegy képviselő fordult beadvánnyal a bírósághoz, hogy mérlegelje a törvény alkotmányosságát.

Kijev, 2020. október 20. Az ukrán elnöki hivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország helyzetéről mondja el évértékelő beszédét a kijevi parlamentben 2020. október 20-án. Az ukrán államfő kijelentette, hogy felelősségre kell vonni azokat, akik harc nélkül átadták a Krímet Oroszországnak. A helyhatóságokat azzal vádolta, hogy szabotálják a kormányzatnak a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére hozott karanténintézkedéseit, például sokezres koncerteket rendeztek, amelyek a fertőzöttek számának drasztikus növekedéséhez vezettek. MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal Fotó: -

Az ukrán alkotmánybíróság szerdán alkotmányosnak minősítette az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt, közismertebb nevén a nyelvtörvényt – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az alkotmánybíróság ígérete szerint a határozat teljes szövegét július 15-én teszik közzé. A hírportál emlékeztetett: 51 parlamenti képviselő fordult beadvánnyal a testülethez, hogy mérlegelje a törvény alkotmányosságát. Az alkotmánybíróságnak egy évre volt szüksége ahhoz, hogy meghozza döntését. Taras Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos üdvözölte a testület döntését.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi parlamentben 2020. október 20-án
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal

A parlament 2019. április 25-én fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt, Petro Porosenko elnökségének utolsó heteiben, de hatályba csak júliusban, vagyis már Volodomir Zelenszkij jelenlegi államfő beiktatása után lépett. A jogszabállyal szemben hevesen tiltakoztak mások mellett a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezenfelül az ukrán nyelv használatának, illetve az azzal kapcsolatos szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Az alkotmányossági felülvizsgálatot kérő, javarészt Moszkva-barát képviselők szerint a törvény nem felel meg az alkotmánynak, mert nem szabályozza a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatára vonatkozó eljárást, és egyes jogszabályi rendelkezései valójában az orosz ajkú állampolgárok diszkriminációját jelentik.