Szerdán este telefonon tárgyalt Hegyi-Karabah ügyében Emmauel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Egyesült Államokkal közösen mindkét ország tagja annak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt működő munkacsoportnak, amely az elmúlt negyed évszázadban a hegyi-karabahi konfliktus lezárásán dolgozott. A Kreml sajtóközleménye szerint a felek egyetértettek abban, hogy a helyzetet kizárólag diplomáciai úton lehet rendezni, és azonnali tűzszünetre, illetve a tárgyalások megújulására van szükség.

A többségében örmények lakta, de Azerbajdzsán területének a részét képező hegyi-karabahi térség 1991-ben jelentette be függetlenségét, a jelenlegi status quót az 1994-ben megkötött béke rögzítette, amelynek a betartását az EBESZ minszki munkacsoportja garantálta. Így Moszkva, Washington és Párizs is érdekelt lenne a békében és a konfliktus elkerülésében, Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) tudományos főmunkatársa szerint azonban teljesen új helyzet alakult ki az elmúlt napokban, amely gyökeresen különbözik a korábbi összetűzésektől: Törökország most aktívan bekapcsolódik Azerbajdzsán támogatásába, amire korábban nem volt példa.
– Törökország most pontosan meg nem határozható módon, de aktívan részt vesz a konfliktusban. Azerbajdzsán és Törökország között nagyon szoros az együttműködés – képzések, információcsere, hadianyag-átadá, stb. Török tanácsadók és kiképzőtisztek dolgoznak az azeri haderő mellett, és ez már régóta így van
– magyarázta lapunk megkeresésére a kutató.
Amíg Törökország Azerbajdzsánt támogatja, addig Örményországnak Moszkva a legközelebbi szövetséges, Oroszország minden erővel próbálna ugyanakkor kimaradni a konfliktusból, és inkább békítene. Jereván a Moszkva irányításával működő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) tagja – egy olyan katonai szervezeté, amely védelmet és kölcsönös segítséget garantál a résztvevőknek. Bár az örmény kormányfő, Nikol Pasinjan már többször is egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyinnal, a katonai segítségnyújtás ez idáig még nem került szóba. Rácz András szerint ez azért van, mert a KBSZSZ által adott garancia a többi tagállam beleegyezéséhez van kötve: Örményország kérheti a segítséget, de egyáltalán nem biztos, hogy mindenki beleegyezik. Másrészt a katonai segítségnyújtás alapvetően az ország területére vonatkozik, márpedig Hegyi-Karabah nem az. Ha bebizonyosodna, hogy Baku örmény területek ellen is intézett támadásokat, az egészen új helyzetet teremtene.