Bárdos: Egyenjogúsítani kell a déli régiókat!

Február 29-én parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában. A mintegy félmilliós felvidéki magyarság már tíz éve hiteles parlamenti képviselet nélkül van. Ezen akar változtatni a Magyar Közösségi Összefogás nevű választási párt, amely a Magyar Közösség Pártja, a Magyar Fórum, és az Összefogás együttműködésével jött létre. Az MKÖ listavezetője Bárdos Gyula korábbi parlamenti képviselő, az MKP elnökségi tagja, a CSEMADOK elnöke, aki szerint szavatolni kell a kisebbségek kollektív jogait.

– Mi a február végi választás tétje?

– A felvidéki magyar közösségnek sikeres választásra van szüksége, hogy képviselete visszakerüljön a törvényhozásba, és részese lehessen a kormányváltásnak. Továbbá, hogy sikerüljön Dél-Szlovákiát felzárkóztatnia, és olyan eredményeket elérnie, amelyek szavatolni tudják megmaradásunkat és fejlődésünket.

– Miért fontos, hogy megalakult az MKÖ?

– A felvidéki magyarság bő egy évtizede megosztott. Az MKÖ-nek ezt az árkot sikerült legalább részben betemetnie, és egy platformra hozni a magyar embereket.

– Az összefogás lehet a siker kulcsa a választásokon?

– A siker titka nem lehet más, mint a magyarság összefogása, az együtt gondolkodás és a közös indulás. Láttuk, tapasztaltuk, hogy a megosztottság, a szembenállás milyen káros, önpusztító következménnyel járt. Legutóbb az európai parlamenti választásnál szembesülhettünk azzal, hogy mindez hová vezet. Sikeresen kiírtuk magunkat az európai politikai színtérről. Nem hiányzott ugyan sok a bejutáshoz, de fociterminológiával élve a kapufa is mellé menő lövésnek számít. Vagyis elbuktuk a meccset. Az ilyenfajta könnyelműség a jövőben megengedhetetlen! Országos és európai szinten törekedni kell a minél szélesebb közösségi összefogásra. Ez most sikerült. Igaz nem teljes spektrumában, de a felvidéki politikum és civil szféra mintegy kétharmadát sikerült közös nevezőre hoznunk, és vállvetve küzdünk a parlamenti küszöb megugrásáért. Egy olyan választási szövetség jött létre, amely keretében mindenki megtalálja a helyét és a feladatát, kivéve persze azokat, akiknek a magyar egység nem volt kellőképpen vonzó hívószó.

– Mivel szeretné az MKÖ megszólítani a korábbi Híd-választókat?

– Erre a pártra céloztam az imént, illetve főként a döntéshozókra. Nos, abban bízom, hogy a választóik bölcsebbek a vezetőiknél, és belátják azt, hogy valós esély a magyar közösség parlamenti képviseletére csak és kizárólag akkor van, ha a február 29-ei választásokon a 22-es számú, magyar listát dobják be az urnába. Ami az MKÖ megalapításával elindult, az képviseli a jövőt, azt a reményt, hogy a jövőben újra egységesen politizálhatunk, és az 1998-2006 közötti koalíciós időkben elért sikereket közösen, teljes egységben megismételhetjük, újra komoly tényező lehetünk, nemcsak helyi és regionális, de országos és európai szinten is.

– Mennyire fontos az MKÖ számára a Híd által hirdetett megbékélés és feszültségmentesség politikája?

– A Híd vezető politikusai az utolsó szalmaszálak egyikébe kapaszkodva azt hangoztatják rólunk a szlovák médiában, hogy mi szélsőségek vagyunk, és csak ők szavatolhatják a feszültségmentes szlovák-magyar viszonyt. Ez nem így van. Mi is a megbékélésre, egymás tiszteletére és az együttműködés szükségességére alapozzuk helyi, regionális és országos politikánkat is. Tudjuk azt, hogy Szlovákia déli régiói nem kapták meg, és a mai napig nem kapják meg azt a megbecsülést és támogatást a mindenkori kormányzat részéről, ami kijárna nekik, amennyit a befizetett adóeuróik arányában megérdemelnének. Ezen változtatni akarunk. Nincs hova hátrálnunk, erélyesen és hatékonyan fogjuk képviselni a magyar emberek, és minden velünk együtt élő polgár érdekét. Mert, ha nekünk jobb lesz, jobb lesz a velünk sorsközösséget vállaló szlovákoknak, és más kisebbségbelieknek is. Ez a feszültségmentes együttélés legfőbb garanciája.

– Kitart az MKÖ az MKP által korábban meghirdetett autonómia-koncepció mellett?

– Természetesen igen. A regionális önkormányzatiság megreformálása programunk egyik legfontosabb célkitűzése. A megyerendszer jelenlegi területi tagolása a legsötétebb mečiari éra gyászos hagyatéka. Célunk olyan megyehatárok kialakítása, amelyek összhangban lesznek a nyelvi, etnikai, tájegységi, történelmi és gazdasági ismérvekkel. A legfőbb európai rendezőelv, a szubszidiaritás szellemében olyan jogkörökkel ruháznánk fel a helyi és megyei önkormányzatokat, hogy azok minden, számukra fontos és őket érintő döntést saját hatáskörben tudjanak meghozni. A döntések kivitelezéséhez pedig a rendelkezésükre álljon a szükséges anyagi forrás is.

– Melyek azok a programpontok, amelyek sarkalatosnak tartanak egy esetleges kormányalakítás kapcsán?

– A már vázolt önkormányzatiság témaköre mellett nagyon fontos feladat egy átfogó kisebbségi törvény elfogadtatása, amely szavatolná kollektív jogainkat az általunk számottevő mértékben lakott régiókban, beleértve a magyarok társnemzeti státuszát, és a magyar nyelv hivatalossá tételét, az államnyelvvel azonos szintre való emelését. Elengedhetetlen a kettős állampolgárság ügyének megnyugtató rendezése, továbbá fontos célkitűzés a déli régiók infrastrukturális és általános egyenjogúsítása, gazdasági fellendítése, a kultúra hatékonyabb és igazságosabb támogatása, az iskolaügy, az egészségügy, a szociális szféra, a vidékfejlesztés és turizmus európai szintre emelése. Számos egyéb fontos és előremutató célkitűzést belefoglaltunk a kellő aprólékossággal kidolgozott választási programunkba, amelyet az MKP honlapján (mkp.sk) elolvashat a tisztelt érdeklődő.