A szlovák állami erdővállalat még 2009-ben indított pert az illetékes járásbíróságon annak megállapítására, hogy nem Bosits Miklós a jogos tulajdonosa egy 35 hektárnyi észak-szlovákiai erdőterületnek, noha ő van bejegyezve tulajdonosként az állami ingatlan-nyilvántartásban. Az erdővállalat a csehszlovák államiságot létrehozó, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő, máig érvényben lévő úgynevezett Beneš-dekrétumokra alapozta a keresetét: ennek értelmében a földterületet 1946-ban azért kellett volna elkobozni Bosits Miklós felmenőitől, mert magyar nemzetiségűek voltak.
Bár a keresetet az elsőfokú és másodfokú bíróság is elutasította, a legfelső bíróság – a főügyész rendkívüli felülvizsgálati kérelmére – 2015-ben törölte a korábbi jogerős döntéseket. Később az alkotmánybíróság is úgy döntött, hogy az ügyben nem sérült Bosits tisztességes eljáráshoz való joga. A panaszos ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult.
Gazda egy szlovákiai tüntetésen. Nemzetiségi alapra helyezett megkülönböztetés
Fotó: Europress/AFP
Az EJEB e heti határozatában azt állapította meg, hogy a panaszos egyik alapvető emberi joga sérült az eljárás során azáltal, hogy a legfelső bíróság a főügyésszel együtt egy jogerősen lezárt ügybe avatkozott be a fent említett módon. Az eset azért precedensértékű, mert először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás zajlik Szlovákiában. Kérdésünkre, hogy milyen folytatás várható az ügyben, Bosits Miklós ügyvédje, Keszegh Tünde kifejtette: a panaszos konkrét helyzetén túl az ügy általános lépéseket is megkíván annak precedensértéke miatt.
– Egyrészt szűkíteni kell a főügyész jogköreit, másrészt a Beneš-dekrétumok rendezése is szükséges. A per most az elsőfokú bíróság előtt folytatódik, amelynek döntenie kell a strasbourgi bíróság és a szlovák legfelső bíróság jogértelmezése között. Mivel azonban hazai szinten döntő szava a legfelső bíróságnak van, arra számítunk, hogy a bíróságok kimondják a vagyonelkobzást. Ebben az esetben pedig újra Strasbourgban keresnénk jogorvoslatot, és most már az érdemi kérdésben, a vagyonelkobzásban is döntene az Emberi Jogok Európai Bírósága – mondta a Magyar Nemzetnek.
Fiala-Butora János, a strasbourgi emberjogi perek szakértője az Új Szó felvidéki lapnak nyilatkozva arra emlékeztetett: még Szlovákia uniós csatlakozási tárgyalásainak idejében az Európai Bizottság is vizsgálta a dekrétumok kérdését. – Azzal zárták a vizsgálatot, hogy ha ezek a rendelkezések valóban nem okoznak a jelenben problémát, ahogyan azt a szlovák kormány állítja, akkor nem firtatják, hogy a dekrétumok ellentétesek-e az unió jogrendjével. De ez a helyzet most megváltozott – fogalmazott a szakember, aki arról is beszélt: a dekrétumok alapján elkobzott vagyont jelenleg nem lehet visszaigényelni, és a jogfosztásért bocsánatot sem kért azóta senki.
Az ügy politikai reakciókat is kiváltott. A Magyar Közösségi Összefogás történelmi jelentőségű döntésnek nevezte a strasbourgi ítéletet. – Felháborító, hogy állami vállalatok és bíróságok utólagosan akarják a tulajdonos felmenőinek nemzetisége alapján elkobozni a földeket – véli az idén februári parlamenti választásokra és a felvidéki magyarok összefogására létrejött párt elnöke, Mózes Szabolcs. – Az agrártárcától elvárjuk, hogy állítsa le a minisztérium alá tartozó állami vállalatok jogfosztó kezdeményezéseit, az igazságügyi tárca pedig ezzel a kérdéssel is foglalkozzon a bíróságok rendbetételének keretében – tette hozzá.
