– Minden városban van egy George Floyd! – mondta az amerikai sajtó helyszíni riportjainak egyikében egy floridai tüntető arra a fekete férfira utalva, aki a múlt hét elején halt meg Minneapolisban, egy fehér rendőr brutális intézkedése közben, immár egy hete tartó zavargásokat kiváltva Amerika-szerte. „Mosolygó rasszizmus” – ezek pedig egy minneapolisi szomáliai bevándorló szavai arról, hogy a liberális középnyugati város szavakban ugyan magasztalja a multikulturalizmust, ám a mindennapokban ott lapul a hátrányos megkülönböztetés számos formája.
– Évek óta ölnek bennünket a rendőrök. De az emberek nincsenek ezzel tisztában egészen addig, amíg ilyen súlyos hatást nem vált ki – fogalmaz egy Los Angeles-i fekete tüntető, aki ha gyerekszemmel is, de látta az emlékezetes 1992-es zavargásokat, amelyeket szintén egy fekete férfi, Rodney King rendőri bántalmazása váltott ki, hetekre megbénítva a kaliforniai nagyvárost.
Amerika most vonallá köti össze ezeket a pontokat annak a mobiltelefonon rögzített felvételnek a nyomán, amelyet már számtalanszor néztek vissza világszerte az interneten, és amelyen az azóta emberöléssel megvádolt fehér rendőr, Derek Chauvin hosszú percekig térdel a levegőért könyörgő George Floyd nyakán. Keddre virradóra újra lángba borult számos amerikai nagyváros: noha a tiltakozók több helyen békésen tüntettek a rendőri erőszakkal szemben, szélsőségesek másutt, így New Yorkban és Washingtonban is gyújtogattak, törtek-zúztak, a rendfenntartókra támadtak és fosztogattak, akár a kijárási tilalom ellenére is.
Legalább öten meghaltak, sokan pedig megsebesültek a zavargásokban, Kentucky egy városában menesztették a rendőrfőnököt egy haláleset nyomán, és több sajtótermék, köztük a The Sun brit bulvárlap is panaszt tett a tudósítóikat ért rendőri erőszak miatt. Esti kijárási tilalmat léptettek életbe tegnap Manhattanben, miután fosztogattak a világ egyik legdrágább bevásárlóutcáján, az Ötödik sugárúton is.
Fotó: MTI/AP/John Minchillo
Donald Trump belföldi terrorcselekményeknek minősítette az elszabadult indulatokat, ismételten a szélsőbaloldali, illetve magukat antifasisztának nevező csoportokat téve felelőssé a káoszért.
– Harcolni fogok, hogy megvédjelek benneteket – hangoztatta, a szegényeket nevezve a történtek első számú kárvallottainak. Az elnök a több mint kétszázéves lázadási törvényre hivatkozva kilátásba helyezte, hogy „állig felfegyverzett katonák ezreit” vezényli Washingtonba, és más városokban is beveti a hadsereget, ha az egyes szövetségi államok kormányzói nem képesek rendet tenni a Nemzeti Gárda segítségével.
Fotó: Reuters
– A legtöbben maguk közül gyengék. Ha nem lesznek urai a helyzetnek, akkor az idejüket pocsékolják. Át fognak gázolni magukon. Úgy fognak kinézni, mint egy rakás balfácán – oktatta ki Trump a kormányzókat egy konferenciabeszélgetésen.
Az ötven állam mintegy felét kormányozzák csak demokraták, de a nagyvárosok jellemzően ezekhez tartoznak. Kormányzók is bírálták Trump szavait, lázító szelleműnek találva azokat. Joe Biden, az elnök várható demokrata választási ellenfele pedig úgy fogalmazott, „az amerikai hadsereget használja fel az amerikaiak ellen. Könnygázt és gumilövedékeket vetet be a békés tüntetők ellen.” Trumpot hatásvadászként is támadták, köztük a washingtoni episzkopális püspök, mert – miután a rohamrendőrök utat törtek neki a tüntetők között – egy Bibliával fényképezkedett a Fehér Háznál lévő Szent János-templomnál, amelyet előzőleg felgyújtottak.
Oszlatáshoz felfegyverkezett rendőrök
Fotó: MTI/AP/Alex Brandon
A család kérésére elrendelt független boncolás időközben közvetlenül utal a rendőri erőszakra Floyd halálában, megállapítva: fulladás okozta azt. Ez nem vág egybe a hivatalos halottkémi jelentéssel, amely a szívleállást és a férfi betegségeinek hatását hangsúlyozza. Kedden milliók álltak a közösségi médiában a rendőri erőszakkal szembeni Blackout Tuesday (Keddi elsötétítés) nevű kezdeményezés mellé. Ebben a zeneipar ászai, köztük a Rolling Stones azt hirdette: a show-nak szünetet kell tartania, és tennie kell a rasszizmussal szemben.
A Nemzeti Gárda
A Nemzeti Gárdát is bevetették az Egyesült Államokban a tüntetések megfékezésére – olvasható a híradásokban. De kik is ezek a katonai egyenruhába öltözött, felfegyverzett gárdisták? A Nemzeti Gárda létezését az amerikai alkotmány is rögzíti, minden államban jelen vannak. Főparancsnokuk ezért alapvetően az adott állam kormányzója, bár bizonyos helyzetekben az ország mindenkori elnöke is irányíthatja őket. Létszámuk országosan nagyjából 450 ezerre tehető, közülük a demonstrációk ellenőrzésére mindössze 17 ezret vetettek be. Kinézetük ellenére a gárdisták nem katonák. Tagjaik jellemzően civilek, teljes munkaidőben dolgoznak, havonta egy hétvégét kell gyakorlatozásra, illetve évente egy kéthetes intenzívebb kiképzésre áldozniuk. A Nemzeti Gárda számos célra alkalmazható, köztük rendfenntartásra, határellenőrzésre, akár külföldi katonai missziókban is részt vehetnek. Leggyakrabban azonban természeti katasztrófák után nyújtanak segítő kezet, ahogy az utóbbi időben a koronavírus elleni küzdelemben segítettek. (MN)
