Duplán arathatnak a mintafarmok

Magyarország mintafarmokat hoz létre több afrikai országban, valamint helyi képzéssel és ösztöndíjakkal segíti a diákokat – futott végig a hír a múlt év végén Nagy István agrárminiszter bejelentése nyomán. A Magyar Nemzet utánajárt annak, hogy mi keresnivalónk van a fekete kontinensen, mik a céljaink és mennyibe kerül ez nekünk.

Ültetvény Kenyában helyi munkaerővel, magyar szakértelemmel Forrás: Agrárminisztérium

Magyar mintafarmok alatt azért nem azt kell érteni, hogy nagy bajuszú gazdák metszik a kékfrankost, miközben lihegő pulik kergetik el az ólálkodó oroszlánokat valahol a kenyai szavannán. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint sokkal inkább úgy kell elképzelni ezeket, mint kis méretű, mind­össze néhány hektáros parcellákat, ahol megmutathatja és kipróbálhatja magát a magyar mezőgazdaság. Többek között búza, kukorica, rizs, paradicsom és uborka, fűszernövények, valamint talaj- és növényvédelmi mezőgazdasági innovációk szerepelnek a repertoárban. Ugyanakkor a parcellák gondozását a helyi munkaerő végzi, az adminisztrációs feladatokban a nagykövetségek segítségére számíthatnak, így a magyar szakemberek értő munkájára csak a rövid kiutazások során van szükség.

Valójában nem ismeretlen terepre megyünk: a Külügyminisztériummal együttműködésben idén négy olyan országot céloztunk meg, ahol már egyébként is vannak működő projektek: Kenyát, Ghánát, Ugandát, valamint Etió­piát. Később tovább terjeszkednénk, majd kiértékelik az eredményeket, 2022-ben pedig javaslatot tesznek a kormány elé az eredményekről és további tervekről. „Egy-egy farm tervezett éves költsége a helyi körülményektől függően 20–40 millió forint lesz” – írta tájékoztatásában az Agrárminisztérium.

Hozzátették, hogy a helyi fél hozzájárulása sincs kizárva, többen már jelezték is, hogy nyitottak a partnerségre, pél­dául földbérlések kapcsán. A programban helyi képzéssel és ösztöndíjakkal is segítik az afrikai diákokat, hogy a megfelelő szaktudás is a rendelkezésükre álljon, és hogy mindenütt ismerősen csengjen Magyarország neve. Jellemző a program népszerűségére, hogy tavaly a háromszáz meghirdetett helyre több mint ezren jelentkeztek (lásd keretes írásunkat).

Ültetvény Kenyában helyi munkaerővel, magyar szakértelemmel
Fotó: Agrárminisztérium

És hogy miért éri ez meg nekünk? Mert a program Magyarországnak és a partnerországoknak is jó. Afrikában nő az egész világon a leggyorsabban a népesség, az ENSZ becslései szerint a jelenlegi 1,5 milliárdos lélekszám 2050-re megduplázódhat. Közben az Afrobarometer tavalyi felmérése szerint minden harmadik afrikai fontolgatja az elvándorlást, közülük 27 százalék Európába vágyik. A világszervezet adatai alapján tavaly az Európába érkező illegális migráció egyik fő forrása máris a fekete kontinens lett: Marokkó, Algéria, Guinea, Elefántcsontpart, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Tunézia mind ott van az első tíz kibocsátó között. A mintafarmok nemcsak az egyre növekvő embertömegnek az élelmezésében, az afrikai államok mezőgazdaságának fejlesztésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben segítenek, hanem munkalehetőséget is teremtenek, természetesen Magyarország erejéhez mérten.

A programból a magyar mezőgazdaság, a magyar cégek is profitálhatnak. A népességrobbanás nemcsak fenyegetés, de lehetőség is, a máig kiaknázatlan afrikai piacért óriási a nemzetközi tülekedés, amiben a volt gyarmattartók némi előnnyel indulnak. Mint a szaktárca is emlékeztet rá, a földrészen nagyon fontos a helyi jelenlét, a bizalom, a személyes kapcsolat, amit ugyancsak megalapozhatnak a mintafarmok. – Számos növény esetében látunk lehetőséget arra, hogy a magyar szaporítóanyagoknak keressünk piaci lehetőségeket vagy hogy a farmokon különféle rezisztenciákat teszteljünk – fogalmazta meg céljait az Agrárminisztérium.

Megvalósult madagaszkári álom

– Az itt szerzett diploma nagyon értékes lesz a hazámban. Egy fejlett országban szerzett képesítést mindig örömmel látnak egy fejlődőben. Az a tapasztalat, hogy láthatom, egy fejlett ország hogyan kezeli a környezeti kérdéseket, önmagában is segít megoldást találni a hazámban – mesélt a Magyar Nemzetnek ösztöndíjáról Ny Aina Rakotoarivony.

A 23 esztendős madagaszkári lány 2018 óta tanul a gödöllői Szent István Egyetemen környezetmérnöknek, sokat remél a tanulmányaitól. – Ami azt illeti, elég nehéz munkát találni nálunk, mert kevés a lehetőség, és az sem könnyíti meg a helyzetet, ha mérnökként nő az ember – sorolta a kihívásokat. Terveit ecsetelve őszintén megvallotta, hogy először néhány évig külföldön, akár Magyarországon szeretné kipróbálni magát, hogy munkatapasztalatot szerezzen, mielőtt hazatér. Madagaszkárról elmondta, hogy az óriási sziget éghajlata régiónként változó, de az országban még mindig a mezőgazdaság a húzóágazat, a lakosság kétharmada kötődik hozzá.

– Ugyanakkor a magyar mezőgazdasághoz képest nálunk még az önfenntartás szintjén állunk. Az emberek jobbára saját élelmüket termelik meg, ha egy kis fölösleg keletkezik, akkor eladják. Mivel főként rizst eszünk, így a legtöbben rizst termesztenek – jellemezte a szigetország mezőgazdaságát, a kukoricát, a maniókát, a jamgyökeret és a zöldségeket említve még a fő termények között. – Hiába sok a termelő, ha bizonytalan a termés – panaszkodott, a klímaváltozást, az erdőirtást és a szétaprózott telkeket említve a kihívások között.

Aina emlékeztetett, hogy a mai fiatalokból lesznek a jövő vezetői, ezért különösen értékes az a nemzetközi környezetben szerzett tudás, amelyre a hazájának is óriási szüksége van. A fiatal nő rámutatott, hogy a migráció náluk nem jelent problémát, mivel egy szigetországban élnek, szomszédos államok nélkül, az elvándorlás nem egyszerű. – A migráció folyamata nagyon hosszú és rendkívül bonyolult. Ezért külföldön tanulni és tartózkodási engedélyt kapni a legtöbb madagaszkári diáknak maga a megvalósult álom – zárta szavait.