Eltörölnék a bolgár jobboldalt

Új szövetség alakul, melynek egyetlen célja Bojko Boriszov megbuktatása.

Bojko Boriszov leköszönő bolgár miniszterelnök. Fotó: Reuters

Ami nem sikerült tavaly nyáron az utca segítségével, most a márciusi parlamenti választások után mégis megvalósulhat: Rumen Radev bolgár államfő megbuktathatja a Bojko Boriszov vezette jobbközép erőket. A múlt évi kormányellenes demonstrációk szervezői nemcsak bejutottak a parlamentbe, de mindenki egy ellen alapon a bolgár szocialistákkal, illetve a török etnikai párttal karöltve Boriszov-ellenes szövetséget kovácsoltak össze. Ennek az összefogásnak legfőbb célja véglegesen megsemmisíteni, eltörölni a térképről a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártot, továbbá a politika szemétdombjára küldeni annak elnökét, Bojko Boriszovot.

Bojko Boriszov leköszönő bolgár miniszterelnök
Fotó: Reuters

Ahogy a tavalyi tüntetéseket szervező Nikolaj Hadzsigenov ügyvéd fogalmazott:

„A háromfejű sárkány két fejét már levágtuk, most a harmadikat kell még levágni.”

További cél az igazságszolgáltatás reformja ürügyén meneszteni Ivan Gesev legfőbb ügyészt, leállítani a rendszerváltás oligarchái ellen folytatott bírósági eljárásokat és megszerezni a következő uniós költségvetési ciklusból a Bulgáriának járó 30-35 milliárd eurónyi forrást. Nem utolsósorban a választási rendszer szabályainak megváltoztatásával elősegíteni Rumen Radev államfő újraválasztását az ősszel sorra kerülő köztársasági elnöki voksoláson. A húsvéti választások óta eltelt hetek politikai hisztériakeltését legjobban Maria Kapon, a régi nomenklatúrát tömörítő és az oligarchák által finanszírozott Állj fel, Bulgária! Gengszterek, takarodjatok! törpepárt képviselője érzékeltette legjobban. – Először veletek kezdünk! Még levegőhöz jutni sem hagyunk benneteket, utána meg az lesz, amit mi akarunk – fordult a volt kormánypárti képviselőkhöz. A parlament alakuló ülésén már munkához is láttak: az egyik határozat szerint egy bizottság tíz évre visszamenőleg vizsgálná az állami pénzek felhasználását. Nem sikerült azonban berendelni és szégyenpadra állítani Bojko Boriszovot, aki már korábban visszaadta képviselői mandátumát, és helyettesén keresztül nyújtotta be kormánya lemondását. A politikus egyértelművé tette azt is, hogy akkor sem lesz újra kormányfő, ha esetleg pártja kerül hatalomra, maga helyett az Európa- és NATO-párti volt külügyminisztert, Daniel Mitovot javasolja.

Rumen Radev elnök egyenként máris megkezdte az egyeztetéseket a kormányalakításról. A GERB 75 elnyert mandátumával esélytelen kormánytöbbségre szert tenni a 240 fős törvényhozásban, így másodikként a Van Ilyen Nép nevű párt (51 képviselő) kapja meg az esélyt arra, hogy koalíciót kovácsoljon. Amennyiben sem a második, sem a harmadik párt nem jár sikerrel, jöhetnek az előre hozott választások. Politikai elemzők szerint az államfő összejátszik a Van ilyen nép párt elnökével, Szlavi Trifonovval, hogy csak annyi időre alakítsanak kormányt, amíg meg lehetne változtatni a választási rendszert. Ennek keretében kiterjesztenék a gépi és a postai úton történő szavazást, hogy minél több külföldön élő, liberális bolgár állampolgár vehessen részt benne, továbbá átjátszanák elnöki hatáskörbe az országos választási bizottság tagjainak a kinevezését, amely eddig a parlament hatáskörébe tartozott.

A politikai elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy Rumen Radev teljhatalomra törekszik, végső célja az elnöki kormányzás bevezetése lehet.