Érdekvezérelt magyar Kína-stratégia

Érdekközpontú a magyar képviselők viszonya Kínával — derül ki egy friss kutatásból. Míg Budapesten a politika kedvező légkört teremtett a kínai tőkének, Prágában az emberi jogokat helyezi előtérbe.

Több tízezer oldal szöveget, az 1990 és 2018 között elhangzott valamennyi magyar és cseh parlamenti felszólás leiratát elemezték kutatók. A prágai központú ChinfluenCE kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogyan változott a Kínáról szóló diskurzus a rendszerváltás óta a cseh és a magyar országgyűlésben. Vagyis – a kutatás címé­ben használt kategóriákat kölcsönözve – pandaölelők vagy sárkányölők népesítik be inkább a képviselői padsorokat.

Alapvető megállapításuk talán nem okoz meglepetést: mindkét országról elmondható, hogy 1990 óta látványosan felélénkült a Kína iránti érdeklődés. Magyarországon ugyanakkor az Országgyűlés kevéssé volt érdeklődő. Míg Prágában tizenhatszor említették a politikusok az első hároméves időszakban Kínát, 2014 és 2017 között ez a szám 170-re nőtt. Budapesten az első időszakban huszonöt, míg 2014 és 2018 között hetvenkét említést regisztráltak.

A magyar és a cseh képviselők hozzáállását illetően nem csak mennyiségi eltérés jellemző. Matura Tamás, a ChinfluenCE magyarországi elemzésének vezetője szerint Kínát Csehországban jellemzően értékalapon ítélik meg, míg a magyar politikusokra az érdekközpontúság jellemző. – Bizonyára Václav Havel egykori köztársasági elnök nyomán, de a cseh parlamentben hangsúlyosabban jelen vannak az európai értékek – mondta lapunknak a Kína-kutató.

Ezzel szemben Magyarországon érdekközpontú parlamenti kultúra rajzolódik ki az elemzésből: az aktuális kormány mindig igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni Kínával, míg a mindenkori ellenzék erre válaszul ideo­lógiai alapon támadott. – 2003 után a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány nyitott Kína irányába, ezzel tovább erősödött a kapcsolatok érdekalapú megközelítése – folytatta Matura. 2010-ben a második Fidesz-kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, ami tovább erősítette a parlamenti diskurzusban ezt a trendet. A kutatás egyik színfoltja a Jobbik: az ellenzéki pártnál nincs jele kidolgozott politikának, Kínát támadó és támogató felszólalásaik egyaránt elhangzottak.

Kérdés persze, hogy mennyire veszi figyelembe a cseh és a magyar politikai diskurzus közötti különbséget Kína. Matura Tamás szerint a kereskedelmet illetően nincs nagy különbség, de más a helyzet, ha befektetésekről van szó. – Látszólag a kínai tőke szereti, ha támogató a politikai vezetés – fogalmazott Matura, aki szerint a magyar politikára jellemző érdekalapú szemlélet kifizetődőnek bizonyult.

Az érdekpolitika másik velejárója, hogy Budapesten nincs és nem volt igazi pandaölelő, vagyis elfogultan Kína-párti képviselő. Mindez pedig arra utal, hogy Pekingnek nem sikerült kiterjesztenie befolyását a hazai parlamentre, igaz, Matura szerint erre nem is feltétlenül van szükség. A kormány mindig kereste Peking kegyeit, ezért nem kellett nagy erőfeszítéseket tennie a befolyásszerzésre. – A magyar politikusok szeretnek utazni – teszi hozzá Matura Tamás, aki szerint a Kínai Kommunista Párt valamennyi meghatározó magyar politikai erőt vendégül látta már.

Ivana Karaskova, a ChinfluenCE kutatócsoport vezetője szerint hatékony a peking befolyásszerzés. – Jellemző a pártközi kapcsolatokon és a parlamenti baráti társaságokon keresztül történő párbeszéd – mondta Ivana Karaskova, hozzátéve: legutóbb februárban került sor találkozóra. – Cseh és magyar politikusokat fogadott a Kínai Kommunista Párt a konfliktusokkal terhelt nyugati Ujgur Autonóm Tartományban – tette hozzá. A muszlim ujgur kisebbség ellen kampány folyik Kínában, a szakadár csoportok felderítése és átnevelése számos nyugati kritikát kapott. Karaskova úgy tudja, a konferencia témája Kína kisebbségpolitikája volt. – Úgy vélem, ebben a helyzetben az európai politikusok megjelenése a találkozón vitatható lépés volt – tette hozzá.

Róma a Selyem­úton

Bár Kínában gyakran, olykor egészen szokatlan helyeken is találkozni az államfő kiakasztott portréjával, olaszországi fogadtatása meglephette Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnököt. Arcképét egy farmer formálta meg traktorral egy termőföldön. A gigantikus alkotás jól szimbolizálja Róma Pekinggel szemben támasztott elvárásait. – Olaszország nemcsak egyik legfontosabb kereskedelmi partnereként tekint Kínára, hanem a nemzetközi kereskedelem motorjának is tartja. Ragaszkodunk egy igazán nyílt és multilaterális kereskedelmi rendszerhez – nyilatkozta a látogatás kapcsán Sergio Mattarella olasz államfő. Több más szerződés mellett a két ország aláírja az új selyemútról szóló memorandumot is, ezzel Olaszország csatlakozik Peking átfogó geopolitikai stratégiájához, az Övezet és út kezdeményezéshez (BRI). Róma abban reménykedik, hogy a partnerség hozzájárul a stagnáló olasz gazdaság beindításához. Jelenleg ugyanis évente 12 milliárd dollárt meghaladó mértékben több kínai áru talál gazdára Olaszországban, mint amennyi a teljes olasz export Kínába – ha ezt kiegyensúlyozzák, az komoly forrást biztosítana Rómának. Az üzlet azonban Kínának így is megéri. Mindenekelőtt azért, mert Európa leggazdagabb piacaihoz juthat el Trieszt, Genova és Palermo kikötőin keresztül, de Olaszország csatlakozása a BRI-hez fontos politikai üzenetet is hordoz. Róma az első a G7-tagországok közül, amely aláírja a memorandumot, a kedvező nyugati fogadtatás pedig egyre értékesebb gesztus Pekingnek. A BRI stratégiát kritikák és súlyos vádak is érik, ezért egyre több amerikai és európai döntéshozó véli úgy, hogy a program csak blöff.