Több tízezer oldal szöveget, az 1990 és 2018 között elhangzott valamennyi magyar és cseh parlamenti felszólás leiratát elemezték kutatók. A prágai központú ChinfluenCE kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogyan változott a Kínáról szóló diskurzus a rendszerváltás óta a cseh és a magyar országgyűlésben. Vagyis – a kutatás címében használt kategóriákat kölcsönözve – pandaölelők vagy sárkányölők népesítik be inkább a képviselői padsorokat.
Alapvető megállapításuk talán nem okoz meglepetést: mindkét országról elmondható, hogy 1990 óta látványosan felélénkült a Kína iránti érdeklődés. Magyarországon ugyanakkor az Országgyűlés kevéssé volt érdeklődő. Míg Prágában tizenhatszor említették a politikusok az első hároméves időszakban Kínát, 2014 és 2017 között ez a szám 170-re nőtt. Budapesten az első időszakban huszonöt, míg 2014 és 2018 között hetvenkét említést regisztráltak.
A magyar és a cseh képviselők hozzáállását illetően nem csak mennyiségi eltérés jellemző. Matura Tamás, a ChinfluenCE magyarországi elemzésének vezetője szerint Kínát Csehországban jellemzően értékalapon ítélik meg, míg a magyar politikusokra az érdekközpontúság jellemző. – Bizonyára Václav Havel egykori köztársasági elnök nyomán, de a cseh parlamentben hangsúlyosabban jelen vannak az európai értékek – mondta lapunknak a Kína-kutató.
Ezzel szemben Magyarországon érdekközpontú parlamenti kultúra rajzolódik ki az elemzésből: az aktuális kormány mindig igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni Kínával, míg a mindenkori ellenzék erre válaszul ideológiai alapon támadott. – 2003 után a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány nyitott Kína irányába, ezzel tovább erősödött a kapcsolatok érdekalapú megközelítése – folytatta Matura. 2010-ben a második Fidesz-kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, ami tovább erősítette a parlamenti diskurzusban ezt a trendet. A kutatás egyik színfoltja a Jobbik: az ellenzéki pártnál nincs jele kidolgozott politikának, Kínát támadó és támogató felszólalásaik egyaránt elhangzottak.
Kérdés persze, hogy mennyire veszi figyelembe a cseh és a magyar politikai diskurzus közötti különbséget Kína. Matura Tamás szerint a kereskedelmet illetően nincs nagy különbség, de más a helyzet, ha befektetésekről van szó. – Látszólag a kínai tőke szereti, ha támogató a politikai vezetés – fogalmazott Matura, aki szerint a magyar politikára jellemző érdekalapú szemlélet kifizetődőnek bizonyult.