Egyiptom nagyjából 61 millió szavazásra jogosult lakosának 45 százaléka nyilvánította ki véleményét, a szavazók 89 százaléka igent mondott a kérdéscsomagra, azaz támogatta, hogy az elnöki mandátum négyről hat évre nőjön. A módosítások lehetővé teszik, hogy a korábbi katonai vezető az eredetileg tervezettnél két évvel hosszabb ideig maradjon hivatalában, s a következő elnökválasztáson, várhatóan 2024-ben újra versenybe szálljon, s Egyiptom elnöke maradjon akár 2030-ig. A jövőben a parlament tagjainak negyede a nők közül kerül majd ki, az elnöknek nagyobb befolyása lesz a bírák kijelölésében, s létrehozzák a szenátust, a parlamenti felsőházat. Itt a szenátorok egyharmadát az elnök fogja kijelölni. A változtatások értelmében újra megalkotják az alelnöki pozíciót is.
A mélyreható változtatásokat az egyiptomi és a külföldi sajtó politikai irányultságának megfelelően értelmezte. Abdel Fattáh esz-Szíszi hatalmának hátterét a hadsereg adja, ahogy az egyiptomi történelemben folyamatosan a katonaság biztosította a rendet. Az arab tavaszként ismert eseménysorozat elsöpörte Hoszni Mubarak elnököt, s a korábban évtizedeken át betiltott Muszlim Testvériség kezébe adta a kormányrudat. A demokratikusan megválasztott Mohammed Murszi kormánya végül hamar összeomlott, többek között a nemzetközi ellenállás, valamint a hadsereg háttértámogatása nélkül.
Az iszlamista kormányzat idején előretörtek a szélsőségesek Egyiptomban, ami alapjaiban ingatta meg a roppant fontos térség stabilitását. A Muszlim Testvériség mögött elemzők szerint valószínűleg Katar áll, míg Kairó jelenlegi hatalmának erős támogatója Szaúd-Arábia. Az arab tavaszt követő hatalmi visszarendeződéshez tartozott a testvériség újbóli betiltása, a hadsereg hatalmának megszilárdítása, a Murszi-kormányzat tisztségviselőinek háttérbe szorítása, valamint Hoszni Mubarak kiengedése a börtönből. Ezzel együtt a kormányzat felmutathatja, hogy a jelenlegi elnök irányításával visszaszorultak az iszlamisták, biztonságosabbá vált Egyiptom, ám az ellenzők rámutatnak, az iszlamisták kifüstölése szörnyű véráldozattal járt, volt, hogy egy nap alatt hétszáz emberrel végeztek az egyiptomi katonák.
Az elnök hatalmának hátterét a hadsereg adja
Fotó: Reuters
A népszavazás előtt a kormány álláspontja sokkal hangsúlyosabban megjelent a sajtóban, mint az egyébként nagyon kis támogatottsággal bíró ellenzéki pártokéi, erre a jelenségre főként a sajtószabadságot féltő nyugati civil csoportok hívták fel a figyelmet, igen kevés eredménnyel. Saját kormányaik ugyanis hamar megbékéltek az egyiptomi rendezéssel, így az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is többször dicsérte esz-Szíszit, a gazdaság szerkezetében elvégzett strukturális változások pedig az elmúlt tíz év legnagyobb növekedését eredményezték.
A közel százmilliós Egyiptomban tavaly 5,3 százalékkal nőtt a hazai össztermék, s ha az idei tervek megvalósulnak, a bővülés 5,8 százalék lesz. Persze sokat segít ebben az Egyesült Államokból érkező, évente nagyjából 1,4 milliárd dollár támogatás, de enélkül is Egyiptomba érkezik a legtöbb külföldi működőtőke az afrikai kontinensen. Ebből 23 milliárd dollárral részesedtek tavaly a kínai cégek, amelyek többek között azért érkeznek a fáraók földjére, mert a Peking által megálmodott Új selyemút koncepció természetesen nem működhet a Szuezi-csatorna nélkül. Esz-Szíszi 2014-es hatalomra kerülése óta ötször járt Pekingben, tegnap indult el a hatodik útjára, ahol külföldi vezetők tárgyalnak a selyemút részleteiről. A fórumon 37 állam- és kormányfő vesz részt, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
