Egyiptom nagyjából 61 millió szavazásra jogosult lakosának 45 százaléka nyilvánította ki véleményét, a szavazók 89 százaléka igent mondott a kérdéscsomagra, azaz támogatta, hogy az elnöki mandátum négyről hat évre nőjön. A módosítások lehetővé teszik, hogy a korábbi katonai vezető az eredetileg tervezettnél két évvel hosszabb ideig maradjon hivatalában, s a következő elnökválasztáson, várhatóan 2024-ben újra versenybe szálljon, s Egyiptom elnöke maradjon akár 2030-ig. A jövőben a parlament tagjainak negyede a nők közül kerül majd ki, az elnöknek nagyobb befolyása lesz a bírák kijelölésében, s létrehozzák a szenátust, a parlamenti felsőházat. Itt a szenátorok egyharmadát az elnök fogja kijelölni. A változtatások értelmében újra megalkotják az alelnöki pozíciót is.
Orbán Viktor: Magyarország nagyra becsüli Kirgizisztán erőfeszítéseit a globális biztonság érdekében
A magyar egy olyan nép, amely a békében jó, a háborúban kevésbé.