A Pfizer ígéretesnek tartott, a koronavírus elleni hadba állításra váró vakcináját egészen extrém körülmények között, mínusz 70 Celsius-fokon kell szállítani és tárolni, speciális dobozokban. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a vakcinák logisztikai elosztása, de a pontosan temperált hőmérséklet is nagy feladat elé állíthatja az államokat.
A Washington Times online kiadása arról ír, hogy a Pfizer saját logisztikai tervet készített annak érdekében, hogy a vakcinák ne kerüljenek a hosszadalmas szállítás vagy tárolás során mínusz 70 Celsius-fok fölé – a magasabb hőmérséklet ugyanis jelentősen rontja a vakcina hatékonyságát. A tervek szerint a gyártó az oltásokat speciálisan kialakított, GPS-szel ellátott hőérzékelőkkel és hőmérséklet-szabályozó rendszerrel felszerelt dobozokban, légi úton szállítja majd azokba a központokba, ahonnan aztán azok földi úton eljutnak az oltási helyekre.
A probléma tehát jelentős technológiai beruházásokkal elméletileg áthidalható, ám fontos kérdésként merülhet fel, hogy a helyi gyógyszertárak miként tudnák biztosítani a megfelelő tárolási körülményeket. Hozzáértők szerint sok múlhat a vakcina gyors terítésén is.
S hogy számokat is rendeljünk a logisztika és a tárolás kérdéséhez: az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) szerint 7,8 milliárd ember számára szükséges ampullamennyiség 8000 darab Boeing 747-es teherszállító repülőgépet töltene meg – és ez a számítás csak egyetlen oltásra vonatkozik, noha nyilvánvalóan többre is szükség lesz.

Ezekben a napokban nagy reményeket fűznek az orosz Szputnyik–V vakcinájához is, amely a fejlesztők szerint 92 százalékos hatékonysággal működik. Ez a készítmény az Euractiv.com korábbi információi szerint mindössze mínusz 18 fokos hűtést igényel (ilyen hőmérsékleten tartják általában a mélyhűtött élelmiszert is), így a kevésbé problematikus hűtési lánc miatt lehetséges, hogy lépéselőnybe kerül a Pfizer oltóanyagával szemben. Az orosz vakcina mellett több másik, kísérleti stádiumban lévő szer sem igényel extrém alacsony hőmérsékletet, így a Johnson & Johnson, a Sanofi–GSK és az AstraZeneca kísérleti vakcinái sem.