Harminc éve lépett színre a tankos fiú Pekingben

Holnap lesz harminc éve, hogy a kínai kormányerők leverték a jobb életkörülményeket, demokratikus átmenetet követelő pekingi diáktüntetést. A kínai fővárosban a június 4-én történtekről különböző narratívák léteznek, a pontos részleteket talán sosem tudjuk meg.

A Tienanmen teret ma már kamerák figyelik. Számos kérdés tisztázatlan maradt Fotó: ROMAN PILIPEY Forrás: MTI/EPA/Roman Pilipey

Június 4-e közeledtével furcsa történetek terjedtek el a Pekingben élő külföldiek között. Egyesek szerint jobb messziről elkerülni a belvárost, a ­Tienanmen (Mennyei béke) tér környékén a rendőrség igazoltathatja, fotózhatja a külföldieket, és a vízumhosszabbításnál problémát okozhat egy nyilvántartásba került, kellemetlen bejegyzés. Mások az ösztöndíjasokat ijesztgetik: bármi történjék is, menjenek be az órára, a tanárok ugyanis az évforduló napján kötelesek jelenteni a hiányzók névsorát.

A tér melletti utcában korábban egy hajléktalan állítólag a saját vérével írta az aszfaltra a Tienanmen téri áldozatokra emlékeztető, hatóságilag tiltott több száz mondat egyikét. Egy turistacsoport érkezésekor fejelt az aszfaltba, hogy az orrából kiserkenő vért tintaként használja. A felfordulásnak két rendőr vetett véget, akik elvitték a férfit.

A Tienanmen teret ma már kamerák figyelik. Számos kérdés tisztázatlan maradt
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipey

Valószínűleg sohasem tudjuk meg, mennyi alapja van ezeknek a pletykáknak, ahogyan valószínűleg azt sem, hogy mi történt valójában 1989. jú­nius 4-én Pekingben. A tüntetések áprilisban kezdődtek, május 20-án a hatóságok kijárási tilalmat hirdettek. Ekkortól csak korlátozottan tudósíthattak az eseményről az újságírók, és ebből is következik, hogy a mai napig két, egymással ellentétes verzió ismert a felkelés leverésének körülményeiről.

A nyugati világban elfogadott narratíva szerint a demokratikus átmenetet követelő ­diákok ezreit gyilkolták meg a helyszínre kivezényelt katonák, akik a tüntetés magjában, a Tienanmen téren tankokkal tiporták el a fiatalokat. Ennek vált szimbólumává a június 3-án filmre vett, a térre siető harckocsikat feltartóztató fehér inges fiú.

A Nyugatra szökött túlélők megerősítik a történteket, s időről időre előkerülnek a vérengzést igazoló dokumentumok. Legutóbb a BBC ismertetett egy jelentést, ami tízezer áldozatról szólt.

Kínában máshogyan emlékeznek a történtekre. A hivatalos álláspont szerint a Tienanmen téren nem történt haláleset, a kínai internetes források csak a katonai fellépés tényét ismerik el. Számos nyugati beszámoló, közöttük a WikiLeaks által 2011-ben kiszivárogtatott washingtoni külügyi dokumentumok is mérsékelt fellépésről írnak.

Egy chilei diplomata a téren tartózkodott, jelentése szerint a később Nobel-békedíjat kapott diákvezető, Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) megállapodásra jutott a hadsereg képviselőivel a tér békés kiürítéséről. A WikiLeaks által szivárogtatott dokumentumok 500 és 2600 fő közé becsülik a haláleseteket; ezek a főváros különböző pontjain történtek.

A kudarcba fulladt kínai rendszerváltási kísérlet a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt. Tegnapi hír szerint a kínai védelmi miniszter, Vej Feng-ho (Wei Fenghe) újságírói kérdésre leszögezte, az incidens politikai instabilitást okozott, ami ellen a kormánynak fel kellett lépnie.

A hír azt követően jelent meg, hogy a Twitter mikroblog-szolgáltató az eseményre emlékeztető bejegyzéseket törölt, illetve felfüggesztette az azokat közzétevő felhasználói fiókokat. A lépést nagy felháborodás követte, és a vállalat bocsánatot kért.