Hattyúdalára készül Merkel

A Bundestagban felszólaló kancellár szerint hatalmas nyomás nehezedik a németekre, továbbra is távol állnak egymástól az álláspontok az uniós helyreállítási alap ügyében.

epa08520328 German Chancellor Angela Merkel speaks during a question and answer session of the German parliament 'Bundestag' in Berlin, Germany, 01 July 2020. Members of the German Bundestag question German government on regular basis. EPA/HAYOUNG JEON Fotó: HAYOUNG JEON

„A kancellár utolsó esélye”, „Fél évig királynő”, „Angela Merkel hattyúdala” – többek közt ilyen szalagcímekkel üdvözölte az európai sajtó a szerdán debütált német EU-elnökséget. Az elkövetkező hat hónapban Berlin feladata lesz, hogy a tagállamok tanácsában a napirend összeállításával meghatározza, miről zajlanak az egyeztetések, majd megpróbálja közös nevezőre hozni az álláspontokat a kulcsfontosságú kérdésekben. Ahogy arról lapunk is több alkalommal beszámolt, egyáltalán nem szokványos a németekre háruló teher. A koronavírus-válság gazdasági, politikai és társadalmi hatásainak kezelése mellett az EU többéves költségvetésének elfogadása, a zöld- és a digitális politika reformja, az unió Kínával és az Egyesült Államokkal való kapcsolatainak a rendezése, valamint a Nagy-Britanniával zajló kereskedelmi tárgyalások sikerre vitele is szerepel a következő fél év feladatai között.

Hatalmas kockázat, de annál kifizetődőbb lehet egy több szempontból is sikeres elnökség. Látszólag Angela Merkel is ennek szellemében kezd neki a munkának. Az elmondása szerint az utolsó – 2021-ig szóló – törvényhozási ciklusát töltő kancellár tegnap taps közepette ismertette az Együtt Európa talpra állításáért mottóval útjára indított elnökség programját a Bundestagban. – Nagyok az elvárások, azonban mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Európában, Európáért és a nemzetközi partnereinkkel együttesen érjünk el eredményeket – fogalmazott Merkel, aki a közeljövő feladatairól szólva elmondta: továbbra is távoliak az álláspontok az uniós helyreállítási alap ügyében, valamint kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy sikerül-e az év végéig tető alá hozni Londonnal a brit–uniós szabadkereskedelmi egyezményt. A német kancellár – aki kormányfőként másodszor áll EU-elnökség élén – csak röviden szólt a programról, de a kifejtésére bőven lesz még alkalma: a jövő héten az Európai Parlamentben ismerteti a német célokat.

Fotó: MTI/EPA/HAYOUNG JEON

Szerdán Heiko Maas német külügyminiszter fogadta a leköszönő EU-elnökség képviselőjét, Gordan Grlić-Radmant, a horvát diplomácia irányítóját, akivel nem felejtettek el megemlékezni a horvát szempontból is ünnepélyes napról – szerdán hét éve csatlakozott Zágráb az EU-hoz, a legutóbb belépő tagként. Horvátország eddig egyszer volt soros elnök, Németország viszont most a tizenharmadik alkalommal az. Sokan – biztatóan – azt is felemlegetik a németekkel kapcsolatban, hogy korábban sem volt könnyű dolguk hasonló esetben. 1999 első felében az EU-elnökségüket a koszovói háború kirobbanása, majd a Jacques Santer vezette Európai Bizottság lemondása nehezítette meg. 2007-ben pedig röviddel azután lett ismét Berliné az elnöki szék, hogy Franciaország és Hollandia is népszavazáson utasította el az EU alkotmányszerződését. Egybehangzó vélemények szerint akkor is Angela Merkel érdeme volt, hogy sikerült életet lehelni az európai projektbe.

A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam – az úgynevezett elnökségi trió – osztozik egy másfél évet felölelő időszak alatt. Németország az őt váltó Portugáliával, majd a következő elnökséget betöltő Szlovéniával alkotja a triót. Az elnökség részletesen meghatározza a célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, és a trió két másik tagjával együtt hosszabb távú feladatokat is előirányoz, amelyek nem hajthatók végre hat hónap alatt. Magyarország eddig egyszer, 2011-ben volt uniós elnök.