Két kontinens tragédiája a keresztények üldöztetése

Egy friss jelentés szerint csak az idén több mint ezer, 2015 óta pedig legalább hatezer kereszténnyel végeztek Nigériában, Afrika legnépesebb, mintegy kétszázmilliós országában.

Papok viszik hittársaik koporsóit egy mészárlást követően. Nigériában. Csak magukra számíthatnak Fotó: EMMY IBU Forrás: Europress/AFP

– Az otthonunkat lerombolták. A kórházat felgyújtották. Halomba rakták a székeket, mint egy tábortüzet, hogy felégessék a templom tetejét – mesélt a nigériai keresztények elleni erőszakról a Humanitarian Aid Relief Trust (HART) brit civil szervezetnek egy túlélő, a 38 esztendős Antonia Aje. A The Chris­tian Post birtokába jutott, hivatalos beszámolókra, médiajelentésekre, helyszíni tanúvallomásokra alapuló jelentés szerint a vallásilag megosztott afrikai ország bizonyos részein a keresztények mindennapos veszélyben élnek.

NAPI TIZENEGY ÁLDOZAT

Naponta 11 keresztényt ölnek meg a világon a hite miatt, a vallásuk miatt üldözötteknek pedig a nyolcvan százaléka Krisztus-hívő. Tavaly 245 millió kereszténynek kellett elszenvednie valamilyen fajta üldöztetést, 1200 keresztény templomot pedig megtámadtak vagy megrongáltak – derül ki a globális számadatokból. Hazánk az elmúlt években mintegy negyvenmillió dollárral segítette a szükséget szenvedő közel-keleti és afrikai keresztény közösségeket.

Nem véglegesített becsléseik alapján csak az idei évben több mint ezer, 2015 óta legalább hatezer kereszténnyel végeztek szélsőségesek. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mert a hatóságok külön nem vizsgálják az áldozatok vallási hovatartozását, ám a különféle statisztikák mind több ezerre teszik a ­nigériai keresztények és muszlimok közötti egyre súlyosabb konfliktus áldozatainak számát.

Beszédes, hogy az Open Doors amerikai alapítvány keresztényüldözést rangsoroló listájában Nigéria a 12. helyen áll.

A támadások többségéért a Nyugat-Afrikában szétszórt fulbék (más néven fuláni) népcsoport a felelős. A mintegy 200 milliós Nigériában az északi területeket elsősorban a szűk többséget alkotó muszlimok, a déli részt pedig Krisztus követői lakják, ami az érzékeny területeken rendre összetűzésekhez vezet.

Papok viszik hittársaik koporsóit egy mészárlást követően. Csak magukra számíthatnak
Fotó: Europress/AFP

A konfliktus azonban nem csupán vallási. Az ország középső része, éppen a két közösség fő találkozási pontja egy termékeny sáv, ahol a fulbe törzsek hagyományosan állattenyésztéssel foglalkoznak. Nigéria „éléskamrájában”, a csordák évszázadok óta megszokott útvonalán azonban megjelentek az inkább mezőgazdaságban jeleskedő keresztény gazdák is, amit a muszlim pásztorok nem néznek jó szemmel.

A vízért, földért és erőforrásokért vívott harc gyilkos ördögi körré fajult, amelyben az egyik közösség elleni támadást a másikkal szembeni megtorlás követi. Ha a hit nem is mindig a fő mozgatórugó, a HART jelentése rámutat: a gazdasági érdekellentétek mellett a keresztényeket kétségkívül vallásuk miatt is üldözik, amit bizonyít a papok kiontott vére és a több tucat felgyújtott templom. Ráadásul a keresztényeket a Boko Haram dzsihadista csoport is célba vette. A korábban az Iszlám Államnak is hűséget esküdő terrorszervezet célja egy, a saríán alapuló, radikális iszlám ország létrehozása, amelyben semmiféle helye nincs más vallásoknak.

Kitelepített Plateau államban. A fulbék jelentik a veszélyt
Fotó: Europress/AFP

Amikor 2015-ben Nigériában elnökké választották a muszlim Muhammadu Buharit, felcsillant a remény, hogy az egykori katona vezetésével legyőzik a szélsőségeseket. Buharit idén újraválasztották, noha – mint az a fenti számokból is látszik – a terroristák elleni harca nem járt sikerrel. De a ­nigériai keresztények létszáma így is növekszik, többek között a nyugati segítségnek is köszönhetően.

Magyarország is segít: a Hungary Helps program keretében hazánk idén egymillió eurós (329 millió forintos) támogatást biztosított a sokotói egyházmegyének.