A politikai válság a múlt hét végén robbant ki annak nyomán, hogy az Igor Dodon államfőhöz közel álló, Moszkva-barát Szocialista Párt és az ACUM nevű, EU-barát pártszövetség megegyezett a kormányalakításról. A február végén tartott parlamenti választásokon a szocialisták 35, az ACUM 26 mandátumot szerzett a 101 fős törvényhozásban. Az eddig kormányon lévő, szintén Európa-párti, 30 mandátumhoz jutó Demokrata Párt azonban úgy ítélte meg: a koalíciót egy nappal azután kötötték meg, hogy lejárt a határidő. Az alkotmány szerint ugyanis a választások után 90 nap áll rendelkezésre a kormányalakításra, ellenkező esetben új választásokat kell kiírnia az államfőnek.
A koalíciós partnerek mindeközben – Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatását is élvezve – parlamenti többségük birtokában megválasztották a törvényhozás új elnökének a szocialista Zinaida Greceaniit, miniszterelnöknek pedig Maia Sandut, az ACUM pártszövetség egyik tagpártjának vezetőjét. A Demokrata Párt ezért az alkotmánybírósághoz fordult, amely igazat adott az eddigi kormánypártnak. A taláros testület felfüggesztette tisztségéből Igor Dodon államfőt, s az eddigi miniszterelnököt, a demokrata párti Pavel Filipet nevezte ki ideiglenes köztársasági elnöknek, aki bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ra előrehozott választást írt ki.
Hírügynökségi jelentések szerint a moldovai események mögött Vladimir Plahotniuc oligarchát kell keresni, aki az ország egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb embereként, a Demokrata Párt vezetőjeként gyakorolja a tényleges hatalmat. Befolyása alatt áll az alkotmánybíróság, a rendőrség és az ügyészség is, amely kedden jelentette be: illegális finanszírozás gyanúja miatt nyomozást indított Igor Dodon és a Szocialista Párt ellen, amely állítólag akár havi egymillió dollárt (284 millió forint) is kaphatott Moszkvától.
– Az országban semmi sem fog változni addig, amíg az állami intézményeket fogságban tartó Plahotniuc Moldovában van – mondta korábban Sandu.