Kevésbé akarnak oltást azok, akik aktívak a közösségi oldalakon

A munkanélküliek, a férfiak és a közösségi médiában aktív európaiak körében is meghatározó mértékben akadnak olyanok, akik még mindig nem akarnak vakcinát, derült ki egy friss uniós felmérésből. Az Eurofound szerint a Facebookon, Instagramon és egyéb közösségi médiafelületen tájékozódók jóval szkeptikusabbak, mint a hagyományos híreket fogyasztó társaik.

Forrás: Precision Vaccination

Az európaiak huszonhét százaléka továbbra sem oltatná be magát, a közösségi médiát aktívan használók körében pedig még magasabb ez az arányszám

– derült ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) idén tavasszal elvégzett kutatásából, amit csütörtökön hoztak nyilvánosságra. Az uniós ügynökség a koronavírus mentális egészségre, valamint élet- és lakhatási körülményekre gyakorolt hatását mérte fel. Kiderült, az EU-ban megkérdezettek átlagosan 64 százaléka bizonyosan felvenné a vakcinát, míg 27 százalékuk inkább nem, vagy bizonyosan nem oltatná be magát. A maradék kilenc százaléknak nem volt határozott véleménye a kérdésben.

Az Eurofound átfogó felmérésében rámutatott arra is, hogy

azok a közösségi hálózatokban aktív európaiak, akik innen is tájékozódnak, sokkal szkeptikusabbak az oltóanyagokat illetően – mintegy negyven százalékuk utasítja el a vakcinát.

A hagyományos sajtótermékek fogyasztói körében ugyanez az arány mindössze tizennyolc százalék volt. A férfiak körében jóval több az oltásellenes: huszonkilenc százalékuk zárja ki az oltást, míg a nők körében „csak” huszonöt százalék volt kritikus. Az Eurofound szerint a 18–34 éves korosztály a legkevésbé szkeptikus (huszonhat százalékuk utasítja el az oltást), a 35–49 éves európaiaknak pedig már huszonkilenc százaléka vélekedik ugyanígy. Meghatározó szempont az is, hogy foglalkoztatottakról van-e szó. Mint arra az ügynökség elemzése rámutat, a munkanélküliek (harminckilenc százalék) és háztartásbeliek (harminchárom százalék) jóval kisebb hajlandóságot mutatnak a vakcina felvételére, mint a foglalkoztatott társaik (huszonhat százalék). Az európai diákok kimagasló százaléka viszont egyértelműen beoltatja magát: közülük mindössze tizenhárom százalék utasítja el az oltóanyagot.

A franciaországi Lyon futballcsapatának a stadionjában is oltanak Fotó: ACU Lyon

Tagállami különbségek

Ahogy arról lapunk is írt, a kontinensen eltérő ütemben zajlanak a tagállami oltási kampányok. Az Eurofound szerint ennek oka nemcsak a vakcinakészletben, hanem a polgárok oltási hajlandóságban is rejlik. Szerintük az uniós átlagnál (huszonhét százalék) többen utasítják el a vakcinát Észtországban, Franciaországban, Csehországban, Ausztriában, Horvátországban és Bulgáriában is. A bolgároknál – ahol eddig a lakosság mindössze tíz százaléka lett beoltva – a megkérdezettek több mint hatvan százaléka feltehetőleg, vagy biztosan nem akar oltóanyagot.

Hazánkat az Eurofound az uniós középmezőnybe mérte, ahol többségben vannak az oltást felvenni kívánók.

A legnagyobb oltási kedv Írországban és Dániában tapasztalható: a szóban forgó EU-államokban a megkérdezettek mintegy kilencven százaléka foglalt állást a vakcinák mellett.