Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A várhatónál is rosszabbul sült el a német soros elnökség által levezényelt brüsszeli vakcinabeszerzés, valamint az oltóanyagok elosztása. Míg az Európai Unió tagállamaiba csak nagyon kevés oltóanyag jut el, ha egyáltalán eljut, addig a világ más országai rendkívüli sikereket érnek el a tömeges oltásban.
Az Egyesült Államokban például már több mint négymillió lakost oltottak be, így ott százezer lakosra 1,28 beoltott személy jut.
Az Egyesült Királyságban is jól halad az oltási eljárás, december 27-én már közel jártak az egymillió beoltotthoz, így ott száz lakosra 1,39 olyan személy jut, aki már megkapta a vakcinát. A versenyt messze Izrael vezeti, hisz a közel-keleti országban több mint egymillió személyt oltottak be, így az oltás során már száz lakosra 12,59 beoltott személy jut. De még a törpeállam Bahreinben is 3,57 ennek a számnak az értéke. Miközben Boris Johnson a minap jelentette be, hogy az új év első pár hónapjában több millió lakost fognak tudni beoltani, és Izrael január végére már kétmillió személyt képes beoltani, addig Németországban, ahol a vakcina egyik gyártóvállalata működik, ez az arány mindösszesen 0,29, és Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint január végére csak négymillió személyt fognak tudni beoltani.
Magyarországon pedig – ahonnan a vakcinát kifejlesztő személyek származnak – mindösszesen 0,05. Még beszédesebb Belgium, ahol az oltóanyagot gyártják, és ahonnan még adat sem érkezett az oltási eljárással kapcsolatban.
Egyre több kritikus hang akad az unión belül is, akik – látva a brüsszeli bürokrácia és a német soros elnökség inkompetenciáját – felemelték a hangjukat. Ilyen például a német kancellári székre is esélyes bajor kormányfő, Markus Söder, aki a Bild am Sonntagban ment neki a német és a brüsszeli vakcinabeszerzési eljárásnak. Söder szerint az Európai Bizottság elrontotta azt a feladatát, hogy elegendő vakcinát szerezzen be, illetve fogadtasson el a tagállamok számára. Úgy véli ugyanis, hogy az unió beszerzési eljárása nem volt megfelelő.
Azt is hozzátette:
nehéz bárkinek is elmagyarázni, hogy egy Németországban kifejlesztett, nagyon jó vakcinával miért kezdenek el hamarabb oltani másfelé.
Szavait alátámasztja, hogy a német közreműködésű, de egyébként magyarok által is fejlesztett vakcinát már több hete használták az unión kívül, mikor azt a tagállamoknak végre december közepén elérhetővé tették. Söder szerint a késés azzal okolható, hogy az Európai Bizottság túl bürokratikusan tervezett, túl kevés vakcinát rendeltek azokból, amelyek valóban megfelelőek lennének, és túl sokáig tartottak a tárgyalások az oltóanyag áráról.
Ehhez kapcsolódik, hogy Uğur Şahin, a BioNTech vezérigazgatója szerint az EU-ban azért nem tudják kellőképpen növelni termelésüket, mivel azt nem lehet olyan gyorsan és egyszerűen elintézni, mint a világ többi részében. Söder nyilatkozatának végén joggal teszi hozzá, hogy amennyiben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Izrael is előrébb van oltottság tekintetében az EU-hoz képest, az azt jelenti, hogy gazdaságilag is hamarabb talpra tudnak majd állni. A gazdaság átlendítése a vírus okozta válságból ugyanis leginkább az átoltottság mértékétől függ.
A német kormányt a Bundestagban is ostorozzák, például Dietmar Bartsch, a Linke elnöke a német alsóházban, aki a Die Weltnek úgy nyilatkozott, hogy
a német szövetségi kormány eljátszotta a lakosság bizalmát, szerinte ugyanis a lakosság magas árat fizet a vakcináltatás késéséért és a rossz tervezés miatti szállítási káosz miatt.
Az AfD-frakció alelnöke a Bundestagban, Sebastian Münzmaier szintén a Die Weltnek mondta el, hogy szerinte ahelyett, hogy a német kormány azon dolgozott volna, hogy minél gyorsabban a lehető legtöbb vakcinát beszerezze, fontosabb volt számára az EU-n belüli közös fellépés. Hozzátette: ez a terv is megbukott a brüsszeli bürokrácia miatt, ahogy az előre várható volt.
Rendkívül kritikus véleménycikket írt a Die Welt főszerkesztője, Ulf Poschardt is a német kormány és Brüsszel vakcinával kapcsolatos eljárásáról. Poschardt szerint míg más országokban az oltási folyamat erőteljesen halad, addig Németországban további személyek halnak meg, mivel hiányzik az oltóanyag. Úgy véli, a mai Németország nem arra koncentrál, hogy valami sikerüljön, hanem csak az a fontos, hogy mindent ki tudjanak magyarázni. Poschardt azt is megjegyzi, hogy
olyan országok vezetik az oltási versenyt, akiknek a vezetőit, Trumpot, Johnsont és Netanjahut populizmusuk miatt nem szeretik a németek. Ezek a vezetők azonban megmutatták, hogyan lehet több ezer ember életét megmenteni, míg Németországban továbbra is tömeges az elhalálozás.
A Die Welt főszerkesztője szerint a német politika és adminisztráció kudarca egyenesen példa nélküli. A 2015-ös menekültválsághoz hasonlóan pedig a szövetségi kormány és Angela Merkel ismét megdöbbentő erőtlenséget mutat a nemzeti krízisek megoldásában. Míg Izraelben zavartalanul működnek az autós oltási központok, addig szerinte Németországban az olyan gócpontoknak számító területeken, mint például a no-go zónának számító Neukölln, még a napi fertőzöttek számát sem tudják összegyűjteni. Ezen felül a vakcina mindenhonnan hiányzik, és ha Rendsburg-Eckerförde járásban naponta csak hatvan (!) oltóanyagot tudnak beadni, akkor 2033-ig is eltart majd, míg ott minden lakost beoltanak. Ennek egyik oka véleménye szerint az EU kudarca a vakcinák beszerzésével kapcsolatban, a másik, hogy tekintettel voltak a franciákra az oltóanyag megvételekor, illetve az is probléma, hogy spóroltak a vakcina megvásárlásakor, miközben több százmilliárd euró megy el állami támogatásokra. A főszerkesztő szerint mindez szégyen az EU-nak, mert nemzetközileg is azt bizonyítja, az unió inkompetens. Poschardt a cikke végén felteszi a kérdést, hogy tényleg úgy akarják-e a németek az EU-t vezetni, hogy nem megfelelő az adminisztrációjuk, a hivatalaik, az infrastruktúrájuk elmaradott, munkafelfogásuk pedig elkényelmesedett.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Megszületett a bérmegállapodás, mutatjuk, hogy mennyi lehet a jövő évi minimálbér
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Megdöbbentő titkok derültek ki a TV2 sztárjairól
Oroszország figyelmét is felkeltette: Magyarország légvédelmi rendszereket telepít az ukrán határhoz
Mélyütés a magyar válogatottnak, betett Szoboszlaiéknak az UEFA
Breuer Péter: Magyar Péter ön és közveszélyes, szanatóriumban a helye + videó
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
Borzalmas hírt kaptak a Barcelona szurkolói
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
K...rva nagy következmények
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
