Elfeledett kontinens
Míg a Magyar Népköztársaság élénk diplomáciát folytatott Fekete-Afrikában, a rendszerváltás után Budapest gyakorlatilag megszakította kapcsolatait a térséggel. Az új külpolitikai stratégia az euroatlanti integrációt, a jószomszédi viszonyt és a határon túl élő magyarság iránti felelősséget jelölte meg a magyar diplomácia legfontosabb feladataként.
– Afrikának egyszerűen már nem jutott hely ebben a rangsorban – nyilatkozta lapunknak Tarrósy István Afrika-kutató. A Pécsi Tudományegyetem Afrika-központjának igazgatója szerint a magyar politika 2011-ben kezdett igazán komolyan foglalkozni a változó világ követelményeivel, egy akkor elfogadott fehér könyvben került elő a globális nyitás gondolata.
– Ahogy egyre sürgetőbbé váltak az olyan globális kihívások, mint a migráció vagy a klímaváltozás, a szubszaharai térség ismét felkerült a térképre – folytatta Tarrósy, hozzátéve, hogy Fekete-Afrika a gazdasági fellendülése elsősorban piacai miatt érdekes. Magyarország azonban hátrányból indult, hiszen gyakorlatilag a nulláról kellett építkeznie.
– Itt volt az ideje, hogy a politika meghallja azt, amit a kutatói szféra régóta mond – folytatta, a miniszterelnöki látogatás ugyanis várhatóan sokat lendít majd a kapcsolatépítésen. Afrikában különösen fontos, hogy egy ügy a legfelsőbb szintről kapjon támogatást – tette hozzá Tarrósy István.