Ukrán-orosz (v)iszony: A feszültség csökkent, a veszély nem múlt el

Bár némileg csökkent az ukrán–orosz háborús konfliktus kiújulásának veszélye azáltal, hogy Moszkva elkezdte visszavonni a katonáit Ukrajna határai mellől, de az általános aggodalom ettől még nem szűnt meg: mindenki árgus szemekkel figyeli a frontvonal térségéből érkező híreket, s nem kevésbé azokat a nagypolitikai rezdüléseket, amelyekből sok minden kiolvasható.

2021. 04. 26. 18:19
Ukrán haderő felkészülés közben, 2021. Áprilisában. Forrás: Ukrajna Védelmi Minisztériuma, Facebook
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2015 óta nem volt akkora a feszültség a kelet-ukrajnai régióban, mint az elmúlt hetekben. Ukrajnában most bármilyen negatív értesülés, történés hatására összerezzenek, még nagyon friss a borzalmas emlék.

S bár a Kárpátalján élők több mint ezer kilométerre vannak az érintett területektől, egy háború rémképe a vidék magyarságát ugyanúgy aggodalommal tölti el.

Ebben a politikai játékban Moszkva és Washington a főszereplő, utóbbi oldalán ott a teljes Nyugat is. Ukrajna sajnálatos módon csupán az elszenvedője a nagyhatalmak erőfitogtatásának, amolyan „ütközőzóna”. A konfliktus kiéleződésével Oroszország a régióban gyakorolt befolyásos szerepét próbálja demonstrálni, megerősíteni azt. Igyekszik félelmet kelteni, jobb alkupozícióhoz jutni.

A másik oldalon a Nyugat, illetve Washington Ukrajna bátorításával, a Kijev iránt elkötelezett politikájával bőszíti az orosz medvét.

Egy újabb fegyveres adok-kapok ismét térdre kényszerítené Ukrajna gazdaságát, amelyet amúgy is súlyosan megviseltek az utóbbi évek válságai, kezdve a 2004-es „narancsos forradalomtól” a 2008–2009-es gazdasági krízisen, a 2014-es Euromajdanon, illetve az azt követő donbászi és krími történéseken át egészen a mostani pandémiáig.

– Az elmúlt időszak vészterhes fejleményei után feltétlen örömteli tény, hogy Oroszország elkezdte visszarendelni csapatait az ukrán határszakasz közeléből, ezt akár a deeszkaláció jeleként is értékelhetjük, de messzemenő következtetéseket ebből azért ne vonjunk le

– mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Olekszij Jakubin elemző. A politológus emlékeztetett: az ukrán elnök üdvözölte az orosz csapatok visszavonulását országának határától, amiért köszönetet mondott a nemzetközi partnereknek a támogatásért, Moszkvát persze kifelejtette a sorból. Volodimir Zelenszkij egyúttal meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy tárgyalásra, aminek helyszínéül a Donbászt jelölte meg. A Kremlben viszont sajátos válasszal szolgáltak. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy kész ukrán hivatali partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadni, de Moszkvában. Hozzátette, ha az ukrán elnök a Donec-medencei rendezésről akar tárgyalni, akkor a donecki és a luhanszki vezetőjével kell találkoznia, és csak azután harmadik országok képviselőivel, köztük Oroszországéval. Putyin megjegyezte, hogy Kijev az utóbbi időben számos, a kétoldalú viszonyt romboló lépést tett. Emlékeztetőül: Moszkva a Donec-medencei konfliktust ukrajnai belső konfliktusnak, Kijev pedig orosz agressziónak tekinti.

A Kreml vezetőjének válasza negatívan érinti Zelenszkijt, szögezte le Olekszij Jakubin. A politológus szerint

az ukrán elnök indítványát politikai aikido-fogással az orosz államfő visszairányította a feladónak, amivel patthelyzetbe hozta Zelenszkijt. Jakubinnak meggyőződése, az ukrán elnök azért nem tesz érdemleges és valóságos lépéseket a donbászi válság békés megoldása felé, mert tart a radikális erők fellépésétől, a szélsőjobbos szavazók haragjától.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.