Ursula von der Leyen szerint megalázták Ankarában

Az Európai Bizottság a „sofagate” margóján jogalkotást kezdeményez a nők és gyermekek védelmében – ezt ma Ursula von der Leyen jelentette be az Európai Parlamentben, azután, hogy az ankarai látogatás miatti megalázottságának adott hangot. Az EB német elnöke szerint nincs rendben, hogy számos EU-állam nem ratifikálta az isztambuli egyezményt. Brüsszel most ezen „javítana”.

Forrás: AFP

Az Európai Tanács március végi, koronavírus tematikájú csúcstalálkozójáról, valamint Ursula von der Leyen és Charles Michel ankarai látogatásáról vitázott hétfő délután az Európai Parlament (EP). Hosszú idő óta ez volt az első olyan diskurzus, ahol a járványhelyzet némileg háttérbe szorult: az európai parlamenti képviselőket is a „sofagate”, azaz Ursula von der Leyen elhíresült kanapéra ültetése foglalkoztatta. Lapunk is írt az esetről: az Európai Bizottság első női elnökének szék helyett „csak”a szófán jutott hely a török elnökkel való találkozón, ráadásul látszólag Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sem érzékelte a Von der Leyennek jutott megkülönböztetett bánásmódot Ankarában.

Hétfőn az EP brüsszeli épületében először Michel szólalt fel, aki az incidenst követően már számos európai lapban tanúsított megbánást, most pedig ismét bocsánatot kért Von der Leyentől. – Hallom a kritikát – hangoztatta, hozzátéve, hogy saját magát a nemek közötti egyenlőség szorgalmazójaként tartja számon. Megismételte az EU intézmények részéről hangoztatott érveket is, miszerint az Európai Bizottság protokollszakemberei ott sem voltak Ankarában, a tanácsi munkatársak pedig nem jutottak be előzetesen abba a szobába, ahol az ültetési baki történt. – Tudom, hogy a felvételek sok nő számára sértők – hangoztatta Michel az EP-ben, a nagyon problémás török–uniós kapcsolatokról is szólva.

Az EB elnöke nem kímélte Charles Michelt

Ursula von der Leyen felszólalását egy az egyben a nőjogi kérdésnek szentelte. Kijelentette:

megalázva és egyedül érezve magát az ankarai találkozón, pedig ő az Európai Bizottság első női elnöke. – Arra számítottam, hogy ennek megfelelően bánnak majd velem – húzta alá.

Az Európai Tanács elnökének és a török elnöknek egyaránt odaszúrva arra emlékeztetett: a korábbi hasonló szintű találkozókon valahogy mindig megoldották, hogy egyforma ülőhely jusson a vezetőknek. – Persze akkor nem voltak közöttük nők – fogalmazott, majd a szót a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményre terelte, amelyből idén tavasszal Törökország kilépett. Von der Leyen szerint a török döntés nincs rendben, úgy ahogy az sem, hogy számos EU-tagállam sem ratifikálta ez idáig az egyezményt. (Az Európa Tanács égisze alatt 2014-ben hatályba lépett megállapodás Európában többek, köztük a magyar álláspont szerint túlterjeszkedő genderideológiát foglal magában – a szerk.)

Az Európai Bizottság elnöke szerint a ratifikációk hiánya nyomán alternatív megoldásokhoz kell nyúlni a nők és gyermekek védelmében, az erről szóló jogalkotást az EB pedig hamarosan meg is kezdi.

Beszédének végén Von der Leyen felháborodottságának adott hangot amiatt, hogy maguktól értetődő dolgokról – például a nők, a romák, a homoszexuálisok védelméről és egyenlőségéről – kell hosszasan beszélnie 2021-ben.

Von der Leyen szemlátomást sérelmezte az ankarai helyzetet Fotó: AFP

Az uniós parlament frakcióvezetői közül a néppárt színeiben Manfred Weber röviden beszélt a vakcinakérdésről, majd az ankarai incidens margóján elmondta: az EU-nak egységet kellett volna mutatnia Törökországban, ami sajnos elmaradt. Emlékeztetett arra is, hogy a kilenc néppárti biztosból hat nő, tehát saját pártját úttörőnek tartja az esélyegyenlőségi ügyben. A szociáldemokrata Iratxe García Pérez szerint Charles Michelnek nem állt szándékában megbántani Von der Leyent, de sajnos észre sem vette, hogy mi történik a törökországi ülés kezdetén – ez pedig önmagában árulkodó. – Az elmúlt negyven évben összesen két női európai parlamenti elnök volt – mondta, arra utalva, hogy

az uniós intézményeknek is van teendőjük a nemek közötti esélyegyenlőség terén.

A jobboldali Identitás és Demokrácia olasz frakcióvezetője, Marco Zanni szerint a történtekért az EU következetlen Törökország-politikája okolható, és szolidaritásáról biztosította Ursula von der Leyent. A Zöldek részéről Ska Keller arról beszélt: a török elnöktől nem várt mást, de Charles Michelben igenis csalódott az ankarai felvételek láttán.