Hivatalosan is eldől ma az amerikai elnökválasztás azáltal, hogy összegyűlik az 538 tagú elektori kollégium, s leadják szavazataikat az Egyesült Államok következő elnökére, aki az alkotmányos tradíciókat követve január 20-án, keleti parti idő szerint pontban déli tizenkettőkor leteszi a hivatali esküjét Washingtonban – ahogyan azt Dwight D. Eisenhower 1956-os beiktatása óta tette az összes amerikai elnök. A november 3-i választások óta szinte az egész világ tényként kezeli, hogy a 81 millió voksot szerző Joe Biden demokrata elnökjelölt nyerte a választást, ugyanakkor a 74 millió szavazatot kapó Donald Trump hivatalban lévő elnök továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ellenfelének választási csalással sikerült minden korábbi elnöknél több voksot szereznie.
Nem a hétmilliós szavazatkülönbség fog azonban dönteni a következő amerikai elnök személyéről, hanem a tegnap leadott elektori szavazatok lesznek a mérvadók.
Ők azután foglalhatták el helyüket a kollégiumban, hogy mind az ötven tagállam hitelesítette az elnökválasztás eredményét, s annak megfelelően kijelölte az elektorait.
A jelöltnek a győzelemhez minimum kétszázhetven szavazatot kell begyűjtenie, erre pedig a jelen körülmények között Joe Bidennek van a legtöbb esélye, aki a várakozások szerint 306 elektori szavazatot tudhat magáénak Trump 232 voksával szemben.
Fotó: MTI/AP/Susan Walsh
Az elektoroknak márpedig nem szokás az ellenséges párt jelöltjére szavazni, ilyen szempontból tehát a tegnapi szavazás csupán egy formális lépésnek tekinthető a rendkívül bonyolult, kétlépcsős amerikai elnökválasztási rendszerben. Harminckét államban, illetve a fővárosban erre ráadásul törvény is kötelezi az elektorokat, ezt a szabályt pedig rendre tiszteletben tartják olyan államokban is, ahol ez nem lenne kötelező.
Vannak ugyanakkor kivételek: 2016-ban például tíz elektor szavazott a várttól eltérő jelöltre, az úgynevezett hűtlen elektorok közül pedig hét szavazatát hitelesítették is.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy átszavaztak volna a másik párt jelöltjére, csupán azt, hogy Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelölt helyett inkább másik demokrata politikusra, például Bernie Sanders vermonti szenátorra adták le a voksukat. Donald Trumpnak tehát csak akkor lenne esélye a győzelemre, ha legalább 38 elektor hűtlenné válna, és Joe Biden helyett a hivatalban lévő elnökre adná le a szavazatát, erre azonban gyakorlatilag semmi esély.
