A gyerek rendkívüli zenei adottságait Isten adományaként élték meg, segítő szeretet vette körül egész életében. És utolsó órája is mennyiben más volt, mint Mozarté! Szeretett nővére váratlan halálának hírére kapott agyvérzést, családja és barátai körében hunyt el, miközben rajongói a háza elé gyűltek. Mozart pedig nincstelenül és elhagyottan halt meg, maradványai egy tömegsírba kerültek. Mozartnak is emeltek ugyan szobrokat, halála után sok-sok idővel, viszont Mendelssohnnak Lipcse városa nem késlekedett a temetés után rekordidő alatt emléket állítani.
Aztán 1933-ban valakinek eszébe jutott, hogy a Bartholdy nevet a család csak 1816-ban vette fel – amikor áttértek az evangélikus hitre, hogy megkülönböztessék magukat a zsidó valláson maradt rokonoktól –, és a szobrot felrobbantották. Wagner Lohengrin című operájának nászindulója pedig sürgősen felváltotta Mendelssohn Nászindulóját a Szentivánéji álomból, amit addig játszottak az esküvőkön.
De hagyjuk a dicstelen múltat! Jövő csütörtökön a már említett versenymű után a d-moll hegedű-zongora kettős verseny hangzik el, a koncert második részében pedig az Oktett vonószenekari változatában gyönyörködhetünk. A csodagyerek-kompozíciókat követő első mesterművet 16 éves korában, hegedűtanárának írta születésnapi ajándékul.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!