Persze az éremnek van másik oldala is, az anya se akarja, hogy felnőjön a „szeme fénye”. Ráadásul mikor végleg leszerel, úgy érzi, hogy hiányoznak az életveszélyes férfias „játékok”, amik magas szinten tartják az adrenalint. Ahogy mondja is egy csöndes nyári estén: ,,Unatkozom itthon, ott legalább mindig történt valami.”
Annyira intim helyzeteket ábrázol ez a dokumentum-játékfilm, amelynek magyar gyökerei egészen a 70-es évekbeli Budapesti Iskoláig nyúlnak vissza, hogy az ember néha nem tudja eldönteni, mennyire valós, amit lát. De még ha egy kicsit megváltoztatja is a kamera jelenléte a valóságot, az anya-fiú kapcsolat problematikájának bemutatását nagyon hitelesnek érezheti a néző. Igazságtartalmához nem fér kétség.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!