A cigányzenész-réteg is jelentős volt köztük, így a könyv róluk is szól. A központ vezetőjének felmenői között is voltak muzsikusok, a családi történeteken túl a kötet sokat segít neki jobban megismerni az életüket, a kort, amelyben próbáltak boldogulni.
Molnár István Gábor szerint azt is fontos megemlíteni, hogy ez a könyv a tudományos mércéknek megfelelő módon készült, szerencsére a szerző nem vesz tudomást semmilyen politikailag korrektnek mondott mozgalmi szempontról. Ezt azért tartja kiemelendőnek, mert szomorú tapasztalata, hogy több olyan történeti mű is megjelent, amelyik nem a tudományos szempontokat, hanem az érdekvédelmi és politikai szándékot tartja fontosnak. Szerinte a mozgalmárok segítsenek a romák szociális és egyéb problémáiban, de a tudományt hagyják a szakemberekre. Úgy véli, hogy történelmi kérdésekben csak és kizárólag az utóbbi szempontnak szabad érvényesülnie, nem érdeke sem a romáknak, sem a magyar és európai kultúrának, ha torzítjuk, eltagadjuk a valóságot.
Nem véletlenül a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban mutatták be a könyvet, mára itt gyűlt össze az ország legjelentősebb roma könyv- és dokumentumtára. Eddig közel ötezer kötetet sikerült begyűjteniük zömében magyar nyelven, és most kezdődött az idegen nyelvű roma könyvek, kiadványok, folyóiratok beszerzése.
