„Sütött rám ez a zene, akár a nap”

A cigányzene is olyan különös kultúrtörténeti manifesztum, amit mindenki ismer vagy ismerni vél minálunk, a Kárpát-medencében. Minden ember tudja a primer vicceskedés szintjén majmolni a jellegzetes tónusú kurjongatásokat, csettintgetéseket, hajlításokat, de a hitelességnek természetesen a küszöbénél sem lesz — itt az kizárólag annak dukál, akiben, ahogy mondani szokás, „van vonó”.

Balogh Melinda első szólóalbumának anyaga erdélyi cigány muzsikusok tudását őrzi Forrás: Facebook

Balogh Melinda az Üsztürü zenekar és még rengeteg zenészkolléga segítségével (óriási hangszerarzenállal – három- meg négyhúros brácsától a szaxofonig van itt minden) rögzítette hatszámos, autentikus erdélyi cigányzenét rejtő lemezét Napkerék címmel. (Aki nem tudja, mi az a napkerék, az nézze meg a cigány zászlót, aki még úgy sem tudja, tanulmányozza vígan a régi egyiptomi, kelta, indiai, nepáli szimbolikát, de számítson rá, hogy pár évszázadig nem szabadul a könyvtárból). Hat nóta kevés lenne egy komplett albumhoz, csakhogy ezek a dalok végtelenre vannak állítva: már a kezdő Nyughass, asszony! sem egy „radio edit” a maga nyolc és fél percével, az utána következő Ne csókolj meg egy tizenhárom perces, grandiózus dalvonulat, és a záró Holdszekér is hatalmas, belső bolygóközi utazás tizenkét és fél percben.

Balogh Melinda első szólóalbumának anyaga erdélyi cigány muzsikusok tudását őrzi
Fotó: Facebook

Talán egyszer majd az úgynevezett zeneipar is tudomásul veszi, hogy a muzsika szó szerint is végtelen szellemi és érzelmi struktúra, ami nem fokozható le két reklámblokk közötti csörömpöléssé. De hát amíg ilyen énekesnők, mint Balogh Melinda gyűjtögetik a valódi zenét Nagybányáról, Csávásról, Nagysármásról, a Szilágyságból, Méráról vagy Kalotaszegről, és ez el is tud jutni az emberekhez, addig tökéletesen érezhetjük magunkat zeneipar nélkül is.

A Napkerék zenei szerkesztője és rendezője Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza igazgatója, és a szép kiállítású CD-tokhoz füzetkét is mellékeltek, ebben olvasható Balogh Melinda szívhez szóló vallomása is: „A Jászsági Népi Együttes táncosa voltam, mikor egy erdélyi turné alkalmával először eljutottam Csávásra. Ott meghallottam Lunka Erzsit énekelni és a csávási zenekart játszani, sütött rám ez a zene, akárcsak a Nap. A csávási kis napkerék odagurult hozzám, és akármikor forgattam, mindig melegített.” De elolvashatjuk (sőt meg is tanulhatjuk!) a lovári és magyar nyelvű dalszövegeket. Legnagyobb gyönyörűségemre ugyanis minden le van fordítva, ahogy illik.

Ugyan a cigányzene érzelmi amplitúdójának maradéktalan élvezetéhez semmilyen nyelvtudás nem szükséges, de mégiscsak vígabb kedéllyel kezdi az ember hallgatni mondjuk Az urát megcsalja című, szilágysági nótát, ha tudja, hogy a nyitó strófa (Marel tut o Del o bibaxtalyi kurva, / Jaj de avri chalindanma, jaj / Andar e kirchima) annyit tesz: „Verjen meg az Isten, szerencsétlen kurva, / Kicsaltál a kocsmából”.

A magyar eredetik között pedig olyan gyöngyszemekre akadhatunk, mint a Ne csókolj meg szociológiai látleletnek beillő strófája valahol a dal aranymetszésében: „Az én uram a vasgyárban dolgozik, / Fizetését minden este kiveszi, / Enni, inni nincs mivel, a szatyromnak nincs füle, / Kilyukadt a cseréplábos feneke.”

A népzenei gyűjtéseket tartalmazó lemezek mindig többek szimpla hallgatnivalónál. Néplélektani tanulmányok ezek, a velünk élő múlt enciklopédiái. Az erdélyi cigány népzene esetében ráadásul lehetőségünk adódik betekinteni egy olyan világba, ami itt van mellettünk karnyújtásnyira, belső dinamikáját, rejtett törvényszerűségeit mégsem láthatjuk át – ebbe a mikrokozmoszba vagy bele kell születni, vagy bele kell házasodni. Aki pedig kíváncsi, de nem kockáztatna, annak immár itt van ez a lemez. Fogalmam sincs, hányan vannak ma a Kárpát-medencében, akik minden személyes érintettségtől függetlenül, pusztán rajongásból azonnal rohannak a lemezboltba hagyományos erdélyi cigány népzenéért, amint kijön egy ilyen anyag, de igazából ez nem is érdekes. Az a fontos, hogy megszületett ez a lemez, hogy születnek ilyen lemezek, és ha meghallgatjuk őket, gazdagabbak leszünk.

Balogh Melinda: Napkerék. Fonó Budai Zeneház, 2019.